Beküldte Raya deBonel -
J. kapott egy új állandó jelzőt: A Szomjas Lámák Megmentője.
Állatkertben voltunk, megnézni a kistigriseket, akik közül egyet Manu Chaóról nevezett el a Tarlós. Hát cukik, bár nézni őket olyan élmény, mint tízévesen az osztályfőnök leguánját, aki naponta kétszer megmozdította a szemét. Nehezen is lehetett észrevenni, hogy megdöglött (állítólag áramszünet miatt megfagyott vagy ilyesmi).
És persze be kellett másznom az állatsimogatóba, ahol az opportunista kecskegidák és bárányok mellett gyalogolt egy láma is, nevezett Carlos. Szép, tömött, gyapjas bundája volt, csak kicsit féltem, hogy leköp. Aztán kiderült, hogy nyála sincs már neki (kiürült az itató, vagy mittudomén), mindenesetre az intelligens közönség kisütötte, hogy meg kéne itatni. Először kézből próbálták, aztán jött J. az ásványvizes üveggel, és szépen megcumiztatta Carlost. Jó három liter vizet benyomott, természetesen kamerák kereszttüzében. Én meg büszke voltam a pasimra, nagyon.