Beküldte Raya deBonel -
Innoválok. Ez a bejegyzés felváltva fog szólni a közösségi médiáról és az intim szőrtelenítésről, mert külön nem mertem bevállalni, elvégre nagyon kényes és nem mindenkire tartozó témáról van szó. A szőr mindenkié, a közösségi média viszont kevesek kiváltsága.
Nemrég rájöttem, hogy ha időnként nem posztolok én is egy zenét, amit hallgatok (további követelmény, hogy ne jöjjön ki mindenkinek a könyökén, vagy ha igen, akkor legalább retró legyen, illetve ne legyen túl átlátszóan a tegnap esti RTL-es nagyfilm betétdala), nem ejtek el kétértelmű célzásokat állítólag izgalmas munkámra/magánéletemre vonatkozóan, és nem lájkolok olyasmit, ami egyáltalán nem tetszik, csak jelezni akarom, hogy láttam, mert az illetőnek ez volt vele a célja vagy éppen hogy nem... szóval ha nem ÉLEK a Facebookon, akkor talán nem élek igazán se.
Borotválod? Sokáig azt hittem, ez a kérdés az én életemre még csak marginálisan se lehet hatással. Elvégre én is a kevéssé szőrös pasikat kedvelem, véletlenül eddig épp ilyeneket is fogtam ki, de ha netán egy jeti bűvölné el a szívemet következőnek, csak ezért nem rohannék bozótvágóért. Szóval a gyantázott mellkas nálam nem nyerő. Na de amikor egy férfit megkérdeznek, hogyan szereti a Vénusz-dombokat, de már azt is úgy kérdezik meg, hogy "Csupaszon szereted a nőket vagy egy kis leszállópályával?", szóval az már fel sem merül, hogy netán természetesen... akkor kénytelen vagyok elgondolkozni rajta.
Na persze ez hülyeség. Hiszen aki igazán él, annak nincs is ideje mindenről beszámolni, arról semmiképpen se, hogy mivel mosott fogat legutóbb. Sőt, aki igazán él, annak fogat mosni sincs ideje, úgyis akkor forgalom van a szájában, hogy nem marad ott semmi elég sokáig, hogy ártson.
Borotválja a fekete halál. Vagy kétnaponta csinálod, vagy elviselhetetlenül szúr és viszket. Mi jöhet még szóba? A teljes simasághoz: epilátor (ujjujjuj) vagy krém (büdös). Vagy a Beépített szépséggel világhírűvé vált intimgyanta. Franciául "maillot", vagyis "bikini". Tüchtike egyszer megkérdezte helyi csoporttársaimat, hol érdemes Strasbourgban ilyet csináltatni és mennyibe kerül. "Maillot-ja válogatja" - felelte Brünhilda. Jó, hogy azt nem kérdezte meg: a tanárnő mennyire szőrös?
És a Facebook még érzékenyebb dolog, mint egy blog. Sokkal kevésbé tudod kontrollálni, hogy ki miket ír be rólad, milyen fényképen címkéznek fel. Ami az egyiknek semmit nem mond, attól a másiknak háromszorosára ugrik a pulzusa, egyszerre sír és nevet, majd' leviszi az adrenalin a feje búbját. És sose lehetsz elég körültekintő, mert amit X nem lát, de X nővérének egy barátja igen... az már nem titok. És egy idő után totálisan gúzsba köti az embert, hogy ne orroljon meg rá senki, inkább csupa semmitmondó dolgot ír ki magáról. Így kapjuk a ma használatos Facebookot.
A Valami Amerika idején még ujjnyi magas képernyőjű telefonok voltak, és egy szoknya alól azért bújt ki a pasi, mert "kijött az állatszőr-allergiája". Ma már ez nem fordulhatna elő. Valamire való nő tevepatával nyomja. Van erre is egy elméletem: a pasiknak nem elég, hogy a sminkeléssel, ruhaválogatással, magas sarkúval lassítják a nők működését, még egy elfoglaltságot ki kellett nekik találni, nehogy véletlenül fontosabb dolgokkal is tudjanak foglalkozni, mint az amúgy teljesen természetes keratinkinövésekkel a testükön. Vö. szépségideál.
NLB is megmondta: a blogom is akkor lenne igazán érdekes, ha olyanokat is beleírnék, amiket (zárójelben megjegyzem: nem is történnek velem) diszkrécióból elhallgatok. Azért aki tud olvasni a sorok között, sok mindenre rájöhet így is.
Pasi kedvéért soha nem borotválnám le. Ha egy párkapcsolat azon múlik, ha csak úgy talál szexisnek... akkor nem fanfrizurát kell váltani, hanem pasit. Ha viszont nincs párkapcsolati nyomás, el lehet rajta gondolkodni, milyet is szeretnék valójában. Mostanában Jake Sully tiszteletére épp harci fazont kanyarítottam magamnak.
Vannak ismerőseim, akik nincsenek a Facebookon. Strasbourgban még olyannal is találkoztam, akinek mobilja sincs, persze ez tiszta úri allűr, mert arról azért nincs szó, hogy védené az agyát a káros sugárzásoktól (ami megint úgy hülyeség, ahogy van), hanem amikor telefonálnia kell, elkéri valakitől. Miközben abban a szerepben tetszeleg, hogy neki nincs mobilja. Ugyanígy kényelmes annak a helyzete is, aki nincs Facebookon, mert a többiek megszűrik neki az ott fellelhető infót. Bizonyos mennyiségű potyautast még elbír a társadalom, de ha egy baráti társaságban már többségben lesznek az offline típusú személyiségek, akkor kénytelenek leszünk visszatérni az információszegény üzemmódhoz, amikor csak azt tudjuk, amit valaki elmond nekünk, mert úgy gondolja, hogy ránk tartozik.
Én azért, mert különben kimaradnék a buliból.