Beküldte Raya deBonel -
Elég gyakran tesszük "kirakatba" magunkat. A California Coffee Company Teréz körúti egységében remek detektívtükrök mögött lehet ücsörögni, legalábbis egyesek azt hiszik, hogy az.
Az emberek meg mennek előttünk az utcán, mintha egy óriási akváriumot néznék. Rohanvást úszkálnak, az én számomra nincs benne logika, fogalmam sincs, honnan vették az őrült színeiket (bocsánat, kicsit még a Tropicarium hatása alatt vagyok). Van, aki észre sem vesz, vagy úgy csinál, mintha nem nézne oda, némelyik játssza, hogy nem figyel, de tudja, hogy mi figyeljük és hajol-és-feszít, némelyek leplezetlenül irigyelnek, ahelyett, hogy egymás kezét fognák meg.
Tegnap egy fiatal pár háromszor is visszatapsolva érezte magát, visszaúsztak az ablakunk elé, integettek, puszit dobáltak. Ma este meg egy vélhetően tintás öregúr félreérthetetlenül szexuális csípőmozdulatokkal kívánt nekünk kellemes estét. Minket meg nem zavar. A világ bentről nézve egyszerű és átlátható, mint az ablaküveg.
Tisztára mint Bumfy, a flúgtalan: az egész világ a "bent a szanatóriumban", az ő háza az egyetlen, ami mentes az őrülettől, hiába borítja fű és látszik ki (be?) az ég.