Beküldte Raya deBonel -
Zabálásból jövök. Képletesen szólva is. Azért a marketingkommunikáció igenis rá tudja venni az embert, hogy többet fogyasszon: én például soha nem innék Égő energiaitalt (beszédes az összetétele: víz, cukor, citromsav, káliumszorbát, színezék, taurin, koffein, hidrogénkarbonát, vagyis mindaz, amit az ember csípőből rávágna, ha megkérdezik, miért károsak a szénsavas üdítők), nem ennék Chio chipset (főleg, miután a fitnessbérletemen a nevem megint egy új verzióban tűnt fel, éppen ilyen kezdettel), nem bontanám egyik Tibor Csokoládét a másik után. Becsszó, annyira szomjas voltam, hogy már majdnem kiborítottam az egyik akváriumból az aranyhalakat. Mert vizet persze sehol nem osztogattak, csak a porcelánisten oltáránál.
Néhány gyöngyszem (és köszönjétek meg, hogy halásztam nektek):
Volt Üzenőfal is, amit egész addig hülyeségnek tartottam, amíg meg nem jelent rajta a "maitai***(ez alighanem folyadékkristályt nem tűrő szót jelöl) BEST BLOG EVER" felirat. Sajnos nem tudtam rendesen lefotózni, de azért jól esett. A végén még úgy járok, mint a Szalacsi meg a Gát Vader: annyira gáz leszek, hogy fizetnek is érte.
Amúgy meg égett a pofám, hogy mennyi mindent hozzám vágnak (a legjobb kampány messze a WU2-é: ők adták a zacskót, amiben mindenki mindent cipelt, plusz sms-játék, többrendbeli kulcstartó-, toll-, és samponosztogatás), Etiópiában meg éheznek. Hiába, ahol a reklám, ott a pénz. Színes sípokat és tapsolókákat is kaptunk, ezzel lehetett jelezni a tetszésünket, illetve fütyülni a dallamot (tá-tá-ti-ti-tá, ti-ti-ti-tá-ti-tá, ugye ismeritek?) Sokaknak nem nyerte el a tetszését az állandó fülsértő sípolás, de hát istenem, kenyeret és cirkusz, illetve chipset és multimédiát. Mert az jó. A jó az jó. A rossz nem jó. Továbbá négy láb jó, két láb rossz.
Legyetek jók, álljatok négykézlábra!