Beküldte Raya deBonel -
Régen még lehetett olyan körömlakkokat kapni, hogy hamarabb kezdett lenőni, mint lekopni. Ez kb. 2000 táján abbamaradt, azóta már egyetlen este se lehet biztos az ember lánya abban, hogy az áhított szín a körmén marad (és igen, beszélni is így beszélek, és tisztában vagyok vele, hogy úgy hangzik, mint egy kormányközlemény, csak - remélem - kevesebb nyelvhelyességi hibával). Szóval ha direkt egy fél órával korábban kelek, hogy kifessem, akkor se szárad meg annyira, hogy a reggel elkerülhetetlen rázkódtatásait (narancsbontás puszta kézzel, harisnyafelhúzás, gomb a kabáton/hoz, MP3 ON) túlélje.
De hát nem elég, ha csak egy kis jelzésértékű maszat van a körmökön? A szándék így is látszik, mondhatni ráutaló magatartás van tanúsítva.
Ha továbbmegyünk, nem lenne elég, ha ki sem festenénk, csak egy táblát hordunk a nyakunkban: "körme metálos kávébarnára festve"?
Ha még tovább megyünk, akkor eljutunk a szerepjátékos karakterleírásokig. Jaj, már megint feltaláltam a spanyolviaszt.