Randa ló

Na azért nem, de kezdtem úgy megérezni, ahogy eddig nem. Vágtázás közben viszont sikerült jól odavágni a gerincemet, ugyanis nem tudtam eldönteni, hogy a fenekem pozícióját tekintve Laci bácsi (nyeregben ülős) vagy Ramé (kiállós) javaslatát kövessem, így aztán úgy ugráltam a nyeregben, mint egy gumibolha. Amúgy nem csináltuk sokáig: az előttem lévő ló (tapintatosan elhallgatom, ki ült rajta) olyan nehezen indult, hogy szegény Csinosom csak egyet-kettőt tudott ugrani.

Egyébként további szívszaggató tényeket tudtam meg róla, jelesül, hogy azóta ilyen agresszív szemét dög, amióta megszületett a csikója (aki azóta csökönyös, ijedős, bólogatós, hülye lakli lóvá fejlődött), és hogy azért ilyen frusztrált, mert ő a legutolsó a rangsorban. Egyszóval most már megértem, és szeretem, meg minden. De ha még egyszer megpróbál megharapni, tőlem ugyan nem kap több répát!!