Beküldte Raya deBonel -
Egy fájdalmas elhatározással kezdem: meg kell szakítanom a kapcsolatot a falkával. Az ajándékaikból ítélve túl jól ismernek.
Nézem: mi ez a karszalag rajtam? "Macskafogó zenés kricsmi". Foltokban rémlik, hogy táncoltunk a Scatmanre meg a Napfény járja át a szívem újrára, kiszöktünk inni, és rendeztem viszonyomat Békával. Nem mintha eddig olyan bonyolult lett volna, nem is értem, miért kellett ilyen sokáig kerülgetni a forró kását, ahelyett, hogy kimondtuk volna. Magasabb nálam, lényegesen. Mindenesetre nagy kő esett le a szívemről, hogy ezt végre tudom.
Pont mint egy Oscar-gálán. Még nem megkapni is jobb, mint azon rágódni, hogy megkapom-e. Úgyhogy talán ideillik egy vaskos köszönetzuhatag: köszi mindenkinek, hogy eljött és úgy csinált, mint aki jól érzi magát, Fefének a poháralávalót és a pszichotikus hazatérést, NLB-éknek a tortát, Benkő Zsoltinak a zenét és Békának a nevem megháromszorozását! (Na jó, ez inkább úgy sikerült, mint egyes könyvek elején az ajánlások, de legalább én értem.)