Beküldte Raya deBonel -
Avagy ilyen zenékre bulizom:
Meg:
És természetesen:
De a magyar kultúrához továbbra is a Belga köldökzsinórja köt.
Itt idézném a korábban már egekbe dicsért Egy-két-há'-t, a Borost, a Magyar Madártani Természetvédő Egyletet, a Királyok a házbant meg a Ló ridert, amiből szerintem többet megjegyeztem a magyar történelemből, mint Cirill atya hatévi oktatása során.
Egyáltalán, miért fontos nekem pont most, hogy magyar legyek? Miért vagyok perverz módon még mindig büszke erre a kis országra, ami éppen elöntött az iszap, a kommunizmus light, és ahol olyan dolgok történtek, hogy a három született francia, akiknek a nemzete tavaly közvéleménykutatással próbált rájönni, hogy mitől alakul ki a nemzeti identitás ott, ahol a lakosság átlagos színezete a Panton-skálán meg sem közelíti a PMS 1205-öt, nagyon elcsendesedett, amikor elmeséltük? A kitelepítéseket, a lakosságcsere-egyezményt, hogy nálunk közel sem egyértelmű a nemzetiség és az állampolgárság közti viszony.
Miért jó nekem, tolmácsként, olyan A nyelvvel rendelkezni, ami közel sem annyira keresett, mint a nyugati nyelvek, legalábbis nem így, hogy egyetlen szomszédos ország nyelvét sem beszélem? És egyébként is, mi az, hogy csak egy A nyelv? Nem bírtam volna akkor már megtanulni szlovákul is, vagy románul?
Miért akarok én "ott" élni, akkor is, ha pártunk és kormányunk teljesen lenullázza az országot, mielőtt megint betehetném a lábam? Mert az utcán magyarul beszélnek. Ez talán kevesebbet számít most, hogy kezdem itt is megérteni az elkapott szófoszlányokat, de teljesen sose múlik el. Mert vannak dolgok, amit sose tudnék egy külföldinek elmagyarázni, akármilyen A nyelvem lenne is még. A filmjeinket, a zenéinket, hogy miért beszélünk angolul, miért akarunk úgy étkezni, mint a francia nők, mi az, hogy "kici ócó", meg hogy ha az összes nemzeti ünnepünk a forradalomról szól, akkor miért baj, hogy a megemlékezők is köveket dobálnak.
Asszem, nincs rá magyarázat. Van hazám, olyan, amilyen, kész. Egyszerű történet, sehol egy külföldi felmenő, diplomata apuka, politikai menekült. Hát ilyen.
Különlegesnek lenni jó. Jó? Magyarország különleges. Egzotikus? Itt mindenesetre úgy néznek ránk. Néha azt hiszik, angolok vagyunk, máskor meg a cirill betűkkel jönnek, szó ami szó, nagyon jól jön egy nyelv, amin beszélhetek, és nem értik meg. Nincsenek ők ehhez szokva. Meg én se. De én élvezem.