Nekem a parkett hadszíntér

Nem volt kedvem bulizni. Nagyon nem. Ezen a héten akut emberundorom van, némi depresszióval megfűszerezve. Nem a legjobb kezdet egy bulihoz. Ráadásul szemérmetlen drágán rám sóztak egy neccharisnyát, amiben (egy méret) úgy néztem ki, mint egy kötözött sonka. Végül alávettem egy testszínűt, és úgy már elment.

A szememet annyira körbefestettem irizáló zölddel, mintha maszkot viseltem volna (a bulin be is mutatkozott nekem két ember, akivel egyszer már végigzúgtunk egy fél patakot Szlovákiában), és gusztustalan, nagy arany fülbevalókat vettem fel. Így felszerelve, természetesen a szőrös rózsaszín kabátban, indultam útnak. Nofra nagyon aranyosan nézett ki: a kockás ing egyik zsebében laposüveg, a másikban fogkefe, a kezén bevetési kesztyű, az arcán három napos borosta (egy átlag hím fél nap alatt ugyanilyet növeszt). A legtöbb pasi teljesen hétköznapian nézett ki, ugyan kinek tűnik fel egy kockás ing, de volt egy pár, aki ogrénak öltözött, azt mondjuk nem értettem.

Az elején állati gáz zenéket nyomtak, nem Csavard fel a szőnyeget!, de majdnem. Akkor még csak mímeltem a táncolást. Aztán javulni kezdett a helyzet. A magunkkal hozott vodkához vettünk egy üveg pezsgőt, amit majdnem teljesen én ittam meg. Ehhez aztán muszáj volt ropni, mert én, ha iszom és punnyadok, abból végzetes bealvás lesz.

Nofra egy pillanatra elsodródott mellőlem, és rögtön lecsapott rám - mint utólag kiderült -az Origo valami (volt?) fejese, akiből én annyit láttam, hogy már nem szomjas, és gondjai vannak a pólójával, ami folyton le akar mászni róla. Még csak elkezdte kifejteni, hogy "szellőzni" szeretne, felmerült bennem tízéveskori szerelmem, aki az istennek nem tudta diszkréten közölni, hogy a vécét nem találja, mert nem ismertem a "fáradt gőz" jelentését, na, ekkor beavatkozott Nofra, megragadta az úrfi vállát és eltávolította a közelemből. Támadóm távozott a női vécébe. Tipikus férfi szub volt egyébként a csávó, és lehet, hogy csak képzelődöm, de mintha korbácsnyomok lettek volna a hátán.

Erről jutott eszembe, hogy egy BDSM bulin is méregetnek ugyan, de eszébe nem jutna senkinek hozzám érni anélkül, hogy engedélyt adnék rá. Ott tudják az emberek, hogy mindenhez a másik beleegyezése kell. Egy hagyományos buli nekem sokkal inkább hadszíntér. Félek kihívóan öltözni (ezt mondjuk most nehéz lett volna elkerülni), félek körbenézni, félek szabadon táncolni, mert a pasik többsége azt hiszi, aminek melle van, az szabad préda. A végén még kiderül, hogy azok a jobban szabályozott közösségek, ahol olyasmiket csinálnak, amit a többségben mentális gátak korlátoznak?

A végén a vécé melletti placcon kötöttünk ki, ott nem ordított a zene, és nem őrjített meg a stroboszkóp villogása, és állati nagyot táncoltunk. Ha jól emlékszem, azt játszottuk, hogy ki tud több hangszert elpantomimezni. Most rajtam lenne a sor, kérem, hogy akinek van ötlete (shamisen, ukulele, didgeridoo, pánsíp, kutyahívó nem játszik), szóljon.

A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio