Milyen őszinte dolog az angol nyelv

Eleinte, mikor elkezdtem angolul leveleket írni, zavart, hogy szinte minden mondat úgy kezdődik, hogy "I". Nem akarom én magamat ennyire előtérbe tolni, gondoltam. Aztán azóta rájöttem, hogy ez egy olyan nyelv, ahol legalább látszik, hogy mégis mennyire saját magunkról szól minden, amit leírunk.

ÉN nem tudom, hogy emlékszel-e még, ki vagyok ÉN. ÉN nemrég költöztem Brüsszelbe, és NEKEM eszembe jutottál. ÉN minden bejegyzéseden jót szoktam mosolyogni, de ENGEM érdekelne, hogy mi van veled ezen kívül. Írjál NEKEM, hogy ÉN tudjam, hogy állnak a dolgaid, és ha véletlenül erre járnál, NÁLAM szívesen leszel látva.

Magyarul ezeket elegánsan ki lehet hagyni, és a szerencsétlen másik fél még azt is hiheti, hogy tényleg rá vagyunk kíváncsiak.