Beküldte Raya deBonel -
Mai ebédem bizonyos szinten tisztelgés Arthur Dent előtt: a hűtő polcai mögé esett azonosítatlan tulajdonú, decemberben lejárt vákuumcsomagolt sonka az a kategória, ami, ha el nem menekül, biztos kiirtja belőlem azt a rettenetes vírust, amit a Tequila Sunrise-zal indult napok alatt szedhettem össze a beach-en (sex).
Ilyenkor bebaszás után a legjobb semmit nem enni, amíg az a furcsa, hányás előtti szagú bélbugyborékolás el nem múlik (kb. délután 2-re). Fekete tea javallott. Utána pedig: helyezzek tűzálló tálba feldarabolt fél almát, illetve körtét, szaggassak rá az említett sonkából sűrű kóstolás közepette, fektessek rá eidami sajtot, cirógassam meg mustárral, szórjam rá az alma és a körte másik felét, potyogtassak közéje diót, fedjem le újabb darab sonkákkal, kísértsem meg partyvajkrém állagú tejföllel, koronázzam meg reszelt sajttal és további diókkal. Süssem meg. Fogyasszam jó étvággyal, ő meg majd hizlal.