Beküldte Raya deBonel -
...mert így például megtehetem, hogy egész délelőtt össze-vissza motorozzak. A felügyeletem alatt van ugyanis egy picike kétkerekű, akit jobb híján Csicserinek neveztem el (a gazdáJa szerint "ketyeg, mint a Doxa", de nem akartam jogvédett nevet adni neki).
Csicseri egy Honda CG 125-ös, és Piroskához képest (rajta tanultam, CB400-as volt, erősen leharcolt állapotban) kezes bárány. Pöccre vált, van rajta üresjelző, működik a sebességmérője, és egyéb extrákkal is bír, van például doboza, kormányzára, és egy nagyon türelmes, elnéző tulajdonosa, akinek szerintem a haja égnek áll attól, ahogy én bánok szegény géppel, de egyrészt amúgy is égnek áll, másrészt meg mindenki kezdi valahogy. Én például úgy, hogy képtelen voltam standerre tenni a motort, amíg a harmadik ember, aki megpróbált megtanítani rá, el nem árulta, hogy nem ártana a túloldalt is figyelni, hogy a másik tappancs is leérjen. Azóta csak lejtőn lefelé vagyok képtelen átbillenteni (ez szerintem már pszichoszomatikus)...
Szerintem tipikus f@sz motoros vagyok: néha jobbról előzöm a kocsisort, beállok a lámpánál keresztbe, néha pedig autóként viselkedve kerülgetem a sáv közepén a csatornafedeleket. Mindenesetre ma elmegyek a Rózsába villantani, szombaton pedig pályázni is fogok, mert vidékre menni egy darab húsért sokkal inkább illik motorral, mint telekocsival. Próbálnám NC-t is rávenni, hogy konvojozzunk, de biztos azt hinné rám, hogy dongó.
Vicces, hogy NC motorján ültem akkor, amikor eldöntöttem, hogy ilyet én is akarok vezetni (tudniillik alattam ne döntögesse más a járművet), így aztán ő a "motoros apukám", de egy pillanatig nem gondoltam, hogy az ő Road Kingjén tenném meg a jogsi utáni első kilométereket (be is sz@rnék, azt hiszem, arról nem beszélve, hogy az első kanyarban felborulnék/felkenődnék egy buszra). Így végül a "motoros nagypapám" lett a szenvedő alany, akinek a motorját nyúzom, mert neki kisebb (a motorja... ;) ).
És ma lett egy piros-fehér dzsekim, egy piros-fehér kesztyűm, egy gerinc- és egy térdvédőm (ebből nem volt színválaszték), és csizmám is csak azért nem, mert nagyon birodalmi lépegetős volt mindegyik.
Kicsit úgy vagyok most a motorral, mint Nick Twisp az autókkal: ha majd olyanom lesz, veszek egy Hornetet vagy egy 500-as Viragót (de sokszor elköltöttem már fejben a brüsszeli fizetésemet!), de egyelőre még a kis póni is képes izgalmakat okozni (bár leginkább parkoláskor).