Beküldte Raya deBonel -
Úgy tűnik, a kezdő és a nemkezdő lovas között az a különbség, hogy az előbbi a nyeregbe kapaszkodik ügetés közben. Próbálok persze leszokni róla, de könyörgök, ez volt a harmadik alkalom. A hátas pedig a bokrok között kanyargó ösvényen csapja ki a fejét oldalra, hogy én rémüljek meg, eresszem el a nyerget és húzzam vissza, mielőtt berohan velem az erdőbe. Más szóval nevel.
Egyébként is az lenne a csoda, ha ez az állat arra menne, amerre kell neki, értsd: ha egy út szélesebb egy lónál, akkor ő a másik szélén megy, mint az előtte lévő, ha pedig nem szélesebb, akkor felülről próbál előzni. Amellett a legantiszociálisabb gebe, akit valaha láttam, beáll orral a sarokba és szomorkodik, azt' ha megpróbálom megsimogatni, odakap. De tegnap jól kibabráltam vele: a kerítés külső oldaláról közelítettem meg. Ha nagyon akartam volna, orrba köphettem volna cseresznyemaggal. De nem tettem, mert állatbarát vagyok.
Szerintem érzi, hogy csak akkor vagyok nagy legény, ha én vagyok fölül, amúgy meg tisztában vagyok vele, hogy ő az erősebb.