Kilenc perc

Nemrég a főoldalon szerepelt Dallacucina Scottish oaties receptje. Már annál a mondatnál hízott a májam, hogy "mélyen tisztelve" vagyok, hiszen imádok kekszet sütni, és általában el is szokott fogyni, amit művelek, annak ellenére, hogy közelítő fogalmam sincs róla, hány fok uralkodik éppen a sütőmben (még fokozat sincs rajta), illetve, hogy mostanáig mérleg nélkül dolgoztam.

Felötlött bennem, mi lenne, ha az esedékes vasárnapi mozizáson ezzel lepném meg drága barátaimat. Nofra kérte, hogy nagyobb adagot süssek, és ne hessegessem el a kész kekszeket tartalmazó doboz környékéről (arról sajnos elmulasztottunk megegyezni, hogy a türelmi zóna a nyers tésztás tálat is magában foglalja-e, az én értelmezésem szerint nem), így az eredeti receptet megnégyszereztem. Úgy kellett nekem! Másfél órán keresztül gyúrtam az alapanyagokat, ebben benne foglaltatik 20 deka vágott mandula őröltté alakítása, illetve 48 deka zabpehely finomra aprítása, de az utóbbit elsinkófáltam egy kicsit, és egy részét nyújtófával vertem szét.

A salátástálam teljesen tele lett masszív, keverhetetlen tésztával, de nagyon jó állaga volt, olyan, mint egy barna felhő. Ezt kezdtem aztán fagyiskanál helyett először evőkanállal, majd már kicsiny kezemmel formáztam gombócokat, és paccintottam őket a sütőszilikonnal bélelt tepsibe.

Kilenc perc, ez lenne a film címe. A főhősnő élete kilenc perces szakaszokra oszlik (két szakasz között négy perc, míg a tepsi kikerül a sütőből, a gombócból immáron keksszé folyt sütemények az ún. hűlőtepsibe költöznek, a szilikon letörlődik, és új értelemmel telik meg, majd visszabújik a sütőbe), kilenc percet áldozhat hajmosásra, teregetésre, olvasásra, telefonálásra. Kapcsolatait ez a kérlelhetetlen váltakozás határozza meg. A harmadik óra vége felé már egészen mgszokjuk ezt a menetrendet, és szinte belső óránk diktálja már a ritmust, szeretnénk figyelmeztetni a késlekedő protagonistát, mielőtt még túl késő lesz...

Nemsokára útnak indulunk, egy igen nehéz bádogdobozzal felszerelkezve. Szurkoljatok, hogy megegyé(te)k!