Beküldte Raya deBonel -
Japánul kicsit másképp néz ki az ábécé, mint a többi nyelven. Háromféle írás létezik. A legősibb és legbonyolultabb a kanji, ami pontosan úgy néz ki, mint a kínai betűk, csak másképp kell kiolvasni (nem a kínaihoz képest másképp, hanem minden összetételben másképp). Ezeket vonásszám alapján állítják sorba. Nem egyértelmű ez sem, egy négyzet például nem négy, hanem három vonás (bal oldal fentről lefelé, felső és jobb oldal egy vonással a bal felső sarokból indítva, végül alsó oldal balról jobbra). De nem kell olyan nagy tudás hozzá, megtanulja az ember a logikáját, ami egyébként az ecsettel való írás miatt alakult úgy, ahogy. Minden kanjinak van egy gyöke (ezekből 214 féle van, és a szótárak elején egy táblázatban megtalálhatók), ami vagy a bal oldali, vagy a felső része, szélsőséges esetben az egész kanji. A leggyakoribbakat szintén fejből nyomja az ember egy idő után. Szóval az ember fellapozza a szótárban az adott gyököt, megszámolja, hogy azon kívül hány vonásból áll a kanji, majd ez alapján kikeresi a huszonnyolc jelentés közül azt, amelyik kell neki.
Egyszerűbb a katakana írás, ami a kanji-gyökök letisztult, szögletes változata. Összesen 46 jel van, ezekkel bármely külföldi szót le lehet írni. Például idegen város- és személyneveket írnak vele, de olyak szavakat is, mint "erebeetaa" (lift), "reesu kaaten" (csipkefüggöny), "foagura" (libamáj). Tessék jót kacagni a szavak eredetijéhez viszonyítva.
Eredetileg a nők számára találták ki a hiragana írást, ami nem más, mint a katakana legömbölyített formákkal. Szintén 46 jelből áll. A mai japánok a toldalékokat, személyes névmásokat írják hiraganával, a kezdő japáncsik pedig azt, amit nem tud kanjival.
Itt jön a képbe az ábécé. A hiraganák és katakanák ugyanis nem betűket, hanem szótagokat jelölnek. Öt magánhangzó van: a,i,u,e és o, ezeket lehet kombinálni: ou (hosszú ó), uu (hosszú ú). Egyéb kettős betűket (pl. hya, byo, ssa) az alsó index használatával lehet létrehozni, pl: hyaku (száz)= hi+ya+ku kissaten (kávéház)= ki+tsu+sa+te+n A teljes abc pedig így néz ki: a i u e o ka ki ku ke ko sa shi su se so -->itt hangváltás van, a si a se+i összeolvadásával írandó ta chi tsu te to -->itt is, ti=te+i, tu az én praxisomban nem fordult elő na ni nu ne no ha hi hu he ho ma mi mu me mo ya yu yo -->ebből csak ez a három van ra ri ru re ro wa -->ez meg így egyedül, ritkán kerül elő pl. "wakizashi" n (ez kivétel, mert nem szótag, csak egy hang, de nagyon sokat használják) A névsorhoz balról jobbra, fentről lefelé kell haladni, így lehetséges, hogy Minami Kaori hátrébb kerül, mint Szugimura Hiroki. A táblázatból sok hang (g, dz, d, b, p) hiányzik, ezeket a megfelelő zöngétlen hanghoz felső indexben biggyesztett " jellel írjuk. Kivétel a p, amit a h-s hangokhoz írt ° jelzéssel jelölünk. Van még valakinek kérdése? :-)