Beküldte Raya deBonel -
Írok, amíg írhatok. Jóanyám elhalmoz jótanácsokkal: vigyázzak a trükkös rablókkal, mindig maradjon valaki az autóban, idegen síelőktől ne fogadjak el gőzgombócot és hasonlók.
Egyébként nem jó a kedvem. Alapvetően nem szeretek harcolni, illetve imádok, de olyan terepen, ahol legalább egyenlőek a viszonyok. Nem ide tartozik: 1. tanár-diák meccsek, 2. nyugdíjas menedzserek, 3. x éve Mensa-vezetőségi pozíciót betöltők. Ki kellene találni az "ex-kincstárnok korlátlan ideig tartó pampogási joggal" tisztséget.
Amúgy meg szerintem a Mensa, aminek nincs véleménye, egy Mensa, aminek nincs se íze, se bűze. Nem állítom, hogy politizálnunk kellene, isten ments, dehogy, de miért nem lehet néha odabiggyeszteni egy érdekes, sok emberhez elérő és legalább részben értelmes kezdeményezés mögé, hogy az illető Mensa-tag?
Például biztos hallott mindenki ezekről az idióta népszavazási kérdésekről, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy Jáksó László legyen a Magyar Köztársaság miniszterelnöke?", "Ön szerint mi volt hamarabb, a tyúk vagy a tojás?", "Egyetért-e Ön azzal, hogy Markotabödöge legyen Magyarország fővárosa?" És sok egyéb. Namármost, meg se nagyon lepődtem, amikor megtudtam, hogy ezeket a szálakat is egy tagtársunk rángatja a háttérből. Nem is annyira a háttérből. Azt, hogy én őt személyesen ismerem, nevezi Jóanyám kapcsolati tőkének. Hát, nem tudom, mi lesz a történet epilógusa, mindenesetre azt tanultam, hogy ez gazdasági tőkévé konvertálható. Hm. Jó lesz vigyázni.
Két célja van a dolognak: a hülyeségekre ráharap a média, az értelmes kérdések (mert bármily meglepő, olyanok is vannak közte) pedig arra hivatottak rádöbbenteni a már ráharapottakat, hogy mennyi mindenről nem dönthetünk mi ebben az úgynevezett demokráciában. Tudom, én is ismerem azt a kifejezést, hogy szélmalomharc. De tegnap, a Heti Hetesben mégis megemlítették ezt a jóembert, akinek olyan "ritka" neve van, hogy nem gondoltam, hogy ez azonos azzal a jól szituált, kedves, szelíd emberrel, aki kvíztúrát szervezett nekünk és tesztírásokat havonta. Egyébként megképzett agyamban a kérdés, hogy hol lehet ezeket az indítványokat megnézni.
Pontosan ilyen küzdelmekbe nem szoktam én belekezdeni. Nekem az a fontos, hogy én, a saját magam kis körülményei között a lehető legjobb életet hozzam össze magamnak, mindezt úgy, hogy nem a másét rombolom közben, hanem a magamét építem. Teszem mindezt tőlem telhető őszinteséggel, és néha a falnak - na nem rohanva fejjel, inkább csak úgy barátilag lekoccolva azt. Társasjátékok során jöttem rá, hogy nem csak a játéktáblán működöm így, hanem az életben is. Nevezzetek gyávának, önzőnek, gyerekesnek, elefántcsonttoronylakónak, aminek akartok, mindet megkaptam már. Furcsa módon elég sokszor kitör belőlem a segítő szándék, nem mondanám, hogy teljesen önös érdekből. Érdekelnek az emberek, és korlátozott mértékben a külvilág is. A politika csak akkor, ha személyesen csörgeti meg a mobilomat, és nem magnóról szól bele, hogyaszongya én vagyok az ország miniszterelnöke...