Jóga

Imádok jógázni. Néha ugyan furcsa, hogy miért várom ennyire a kedd estéket, amikor semmi egyéb nem vár, mint - kis túlzással -  vér, verejték és szenvedés, de az az érzés, hogy minden testrészem úgy megnyúlt, hogy akár Na'vinak is beillenék, az, hogy akadály nélkül tudok egész mélyet lélegezni, a kiütések az arcomon (gondolom, a méregtelenítés hatása), meg az, hogy Nofrán egyszer csak azt látom, hogy miközben beszélek hozzá, az agya elkezd lyukkártyát beolvasni, ami a pontszerű nyílásokon kívül mindent kitakar, tehát nincs értelme tovább fejtegetni, hogy ki hívott fel és mit beszéltem vele, inkább megkérdezem, hogy mi van, és erre ő elrévedve közli, hogy most - teszem hozzá, mosatlan hajjal, izzadtan és az említett kiütésekkel díszítve - extrán szép vagyok, szóval ilyenkor érzem mégis azt, hogy ki nem hagynék egy alkalmat se.

Bár néha azért belelóg a kezem az OM feliratú bilibe: néhány tanárunk éppen Indiában van, és olyan pózokat csinálnak, amikről még csak nem is hallottam. Hajnali ötkor kelnek, jógáznak, aztán kimennek a tengerpartra hídba ereszkedést meg egykezes kézenállást gyakorolni...

Van még hova fejlődni. Azon a szinten a jóga már nem csak heti egyszeri edzés, jóleső ellazulás. A mindennapjaid kikerülhetetlen részévé válik, és nem arról van szó, hogy szenvedsz, ha egy napig nem tudsz jógázni, hanem inkább lemondasz egy programot, mint hogy a jógát kihagyd. Ott már aligha lehet megúszni vegetarianizmus, Indiába vágyakozás és Krisna-völgyi termékek nélkül. Ezek nélkül viszont az egész csak nyugati divatsport.

Nem baj. Azért én imádok jógázni. Mivel törzsvendég vagyok, már negyedik hete én számolom a légzéseket. Már össze bírom kulcsolni a kezemet pascsimóttánászanában (na, összezárt, előrenyújtott lábbal előrehajlásban), és tizenöt légzésig bírtam az utálatos sáskapózt. És egyre kevésbé tudnak felbosszantani az olyanok, mint aki tegnap is beszédelgett. Jó hangosan köszön, mintha konditeremben lenne, elbámészkodik, hogy jé, nincs egymás mellett két matrac, odébbküld engem (rá se ránts, hogy épp csukott szemmel fekszem!), hogy egymás mellé fekhessenek a barátnőjével, majd hozzáteszi, hogy "és odaadjuk a párásítót is neked, jó?". Inkább átmenekültem a terem másik sarkába, ott legalább van fal, amibe verhetem.