Beküldte Raya deBonel -
Miközben a sütőben sül az ír vegyes (a színe miatt neveztem el így, egyébként sütőtök, hagyma+feta, illetve brokkoli keveréke), amelynek az lenne hivatása, hogy tápláljon, én közben legalább ilyen változatos gondolatokkal pusztítom magam.
Hogy az a sok ember mitől érzi úgy, hogy él, ha úgy érzi egyáltalán.
Hogy össze lehet-e adni, mennyit ettem eddig életem során, és mennyit, khm, adtam ki magamból. Nyilván negatív az összeg. És ha ugyanezt megnéznénk érzelmekkel?
Hogy én inkább meghalnék mindenkivel együtt, mint hogy magányos utolsó túlélőként nyomjam egy sivár, halott, egyenszürke Földön.