Hull a pelyhes...

Aki látott már gyanús külsejű, fűszeres illatú szendvicset a kezemben, annak a reveláció erejével hathat ez a bejegyzés, aki még nem, annak meg egy rostgazdag, kalóriaszegény recept.

Hozzávalók:

- 1 bögre zabpehely (ebből kétszer tudsz teljesen összemaszatolni egy szendvicssütőt)

- 1 bögre víz (kicsit kisebb bögre, mint a zabpehely)

- fűszerek (itt elszabadulhat a fantázia, nekem már kedvenc kombinációim is vannak: madras curry+őrölt gyömbér+petrezselyem, illetve, ha aznap nem akarok tüzet okádni, az oregano+tárkony+borsikafű+bazsalikom ízesítést részesítem előnyben)

- szendvicssütő

- ha bosszantóan pedáns akarok lenni, nem árt az elektromos áram, folyó víz és kiskanál.

Mindent össze kell keverni (a szendvicssütőt nem, pupák!), és ami még nem rezeg pépes állagú trutyi formájában a tálkában (igen, ez a feltétel már csak a szendvicssütőt kerülgeti), azzal ki kell kenni a szendvicssütőt. Én két adagra szoktam osztani a fenti mennyiséget.

Tizenkét percig sütöd (eleinte félúton megfordítottam, aztán egyszer a szobafestő olyan sokáig magyarázta, mennyivel jobb, ha a 62-es árnyalattal megy rá a 63-as helyett, hogy kénytelen voltam rájönni: az árnyalatok hidegen hagynak, a szendvicset pedig nem kell megfordítani, mert a sütő mindkét oldala tökegyforma).

Utána meg lehet kenni, tölteni stb. bármivel, amit kenyér közé helyezni nem tilt a jóérzésed, csak óvatosan, mert rücskös.

A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio