Egymás szemében

Nahát, rettenetes vagyok. Néha eszembe jut, máskor meg teljesen biztos vagyok benne.

Tegnap meglepetésbulit ültünk konzervatív Varjakkal, akik nem akartak a Westend asztalainál tűzijátékot gyújtani - biztos féltek, hogy megijednek a csótányok - , meg egyéb, madaraktól függetlenül fekete elemekkel. Kiderült, hogy nem csak úgy lehet biciklivel csajozni, ha elütöd az illetőt, meg hogy az informatikusoknak a kék haláltól nem csak a hajuk áll égnek, hanem a fejük is leesik.

NLB említette, hogy az iwiwen még próbálkoznak versenyt tartani a Facebookkal. Egy olyan alkalmazás mindenesetre van, ami szerintem kenterbe veri az összes halas/farmos/szívecskés baromságot: az Egymás szemében. Aki nem ismerné: véletlenszerűen kell az ismerőseidet értékelned különféle tulajdonságok alapján, ötös skálán. Az illető csak az összesített eredményt látja.

Beléptem megnézni, miféle vagyok. Ez jött ki:

Jó barát vagy 5,0

Bulizós vagy 5,0

Ez a kettő még új, valószínűleg egy ember szerint, de akkor is jól esik, ha nem igaz. Pocsék barát vagyok, önző, feledékeny és hanyag. A bulizás meg többnyire kimerül a forralt bort kortyolgatva mások perverzióinak hallgatásában. De ez megint összefügg a "jó barát" témakörrel, meg a madarakkal.

Vidám vagy 4,5

Ezt is ketten mondták rólam, nem tagadom, létezhet két olyan ember, aki szerint én vidám vagyok.

Kedves vagy 4,3

Ezen viszont őszintén meglepődtem, főleg hogy 21-en értékeltek. Persze itt is biztos működik a szavazófülke-effektus: nem mernek nagyon rosszat mondani rólam akkor se, ha amúgy ezt gondolják.

Annyiban mondjuk igazuk van, hogy jól tolerálom a lúzerséget (biztos ezért nyüzsögnek körülöttem), és nem szoktam szemtől szembe a francba küldeni az illetőket, például nagyon ügyesen ki tudok térni a randimeghívások elől. Ideje lenne már leszámolni ezzel a gésa-imidzssel, mert a végén Terézanyuként végzem.

Jó szakember vagy 4,3

Ezt köszönöm annak a 8 felhasználónak. Mondjuk eléggé verem is magam körül a habot, hogy micsoda istenkirály fordító vagyok én, na de ez meg a másik szakmám (ún. döglöttkacsa-diploma, szorgalmas vadászkutyaként hoztam és pottyantottam a szüleim elé) ártalma.

Kreatív vagy 4,2

Én egészen a 2009-es vízitúráig ezt gondoltam magamról, de aztán Fürtös felvilágosított, hogy én már gyerekkoromban is egy szikkadt agyú szavanna voltam, ha nem tudtam bevenni a felnőtteknek azt, hogy itt lakik a túri csőrös víziló és láttak is egyet a kanyarban. Én ezt annak tulajdonítottam, hogy a körülöttem lévő felnőttek nem voltak elég jó színészek, legalábbis én mindig kiszúrtam, ha kamuznak, és már várják, hogy röhöghessenek rajtam, ha beveszem. Egyetlen esetre emlékszem, amikor kb. ötéves voltam és előadtam Jóanyámnak, hogy én este titokban kiszöktem és szerepeltem valami sorozatban, de közben is folyton lestem: hogy a fenébe lehet, hogy nem jön rá?

Szóval attól még, hogy minden Mensa-táborban felkeresem a gyöngyözős sarkot, ciklámen harisnyát (is) hordok és kalózkalapban menetelek Debrecen főterén, én nem vagyok kreatív. Tucatnyi novellakezdeményt őrzök a gépemen, egyik jobb, mint a másik, az elejét többnyire megálmodom vagy beleugrik az agyamba, de képtelen vagyok őket befejezni. Egyszer eltörhetném a lábam vagy kaphatnék migrént vagy mononukleózist vagy valami, hogy ne tudjak mást csinálni, csak ülni az ágyban és írni. A szobámig úgyse ér el a wifi (mármint a miénk, a szembeszomszédét 2 falon és 1 utcán keresztül prímán fogom, csak az meg jelszavas), nem kalandoznék el a Facebookon.

Őszinte vagy 4,0

20 ember szerint? Ha én életemben 20 emberrel őszinte lettem volna, kő kövön nem maradt volna. Nagyon jó, ha ezt hiszitek, de akivel én őszinte voltam, az vagy az anyám, vagy nem tudta megbecsülni magát. Már persze ez attól függ, mit veszünk őszinteségnek. Ha az igazat és a teljes igazat, akkor ez a helyzet. Mert általában amit mondok, az őszinte, csak esetleg elhallgatok valamit. Ugyanez igaz a blogomra is, bár ott sokszor pont abban rejlik az igazság, amit elhallgatok, és aki ki tudja egészíteni, az tudhatja, hogy belső körös. Ebben az esetben akár össze is jöhet a 20-as szám.

Megbízható 4,0

Szerintem ebből 5-öst érdemelnék, de komolyan. Legfeljebb megfejelve egy kis feledékenységgel. Amit én megígérek valakinek, az úgy lesz, még ha a feje tetejére kell is állítanom a napomat. Szólok, ha kések, de általában azt se szoktam. Aranyos, kedves, nem harap.

Jól nézel ki 3,8

Ezt pontozták a legtöbben, biztos azért, mert aki öt éve nem látott és fingja nem volt akkor se arról, hogy mennyire vagyok kreatív meg őszinte, ezt azért a profilképem alapján is be tudta lőni. Persze az iwiwes profilképemen hosszú barna hajam van, előkelő helyet foglal el az orrom és egy patkány van a kezemben, úgyhogy ez talán megmagyarázza ezt az értéket. Újabban azon csodálkozom, hogy egyrészt milyen testrészeim tetszenek embereknek (a kezem), másrészt meg azon, hogy ezeket vajon kitől örököltem (a fenekemmel nincs ilyen probléma, az saját termék).

Humoros vagy 3,8

Dettó. Elég kommersz humorom van, a vicceket mindig elfelejtem, ezért a pasik azt hiszik, van humorérzékem (=az ő poénjaikon mindig tudok nevetni), a nők szerint meg biztos ízléstelen az a kevés, amit én elsütök.

Jó ízlésű 3,7

Pasik terén szerintem minimum sajátos, nem követ semmiféle sémát (gy.k. szép legyen vagy okos, esetleg hozzám illő vagy netán nyugis), ruhákban dettó, tudok valakit, aki biztos egyest adott, de én meg a humorára adtam pont tegnap, kvittek vagyunk.

Képben van 3,6

Na ez meg mi a fenét jelent? Kapcsolati szinten én vagyok a pók a háló közepén (már amikor nem repül a hálóba egy büdös nagy poszméh, és nem zilálja szét az egészet), viszont híreket csak kényszerből olvasok, és a saját kis világomon kívül más jelenleg nem nagyon érdekel. Szóval nagyjából helytálló, hogy erre kaptam a legkevesebb pontot.

Összességében azért elégedett vagyok magammal, az utóbbi időben minden pontszámom nőtt. Azért nem lenne semmi, ha mondjuk mindenkinek a pólóján felvillannának ezek az értékek találkozáskor. Vagy ha egy randi végén kötelezően meg kéne mondani a másikról, hogy mit gondolunk ennyi beszélgetés alapján. Bár nem biztos, hogy ezek az értékek érdekelnének. Az IQ-t, a humorérzéket és az őszinteséget mindenképpen kérném feltüntetni!

És gyanítom, ha élőszóban mondanánk számokat, mindenki elkezdené szépíteni meg magyarázni a sajátját, és elérni, hogy a végén mindenből kapjon minimum egy négyest. Lásd még kollokvium.