Beküldte Raya deBonel -
Kezdem magam megint úgy érezni, ahogy már nem is tudom, melyik könyvben (talán A Dél Királynőjében, de nem biztos) megfogalmazta valaki (talán Arturo Pérez-Reverte, de nem biztos):
"...és nem érhet hozzád a világ bűze meg a mocska, makulátlan vagy, mint egy arkangyal."
Szóval ragyogok. De nem biztos.
Az viszont meglehetősen valószínű, hogy hülyékkel vagyok körülvéve. De nem biztos. Lehet, hogy csak az én koravén, csököttagyú sznob tintát pumpáló agyam láttatja így. A mai reklámos órán Feri, az a Feri, aki a seggét az én orromra többet nem veri, megmutatott nekünk egy YouTube-os videót, ami úgy kezdődik, hogy "Terézanya, itt ő is masszívan szívna" és később ez még így se. Cirill atya óráin megtanultam, hogy jobb együtt mosolyogni a többiekkel, mert ha komoly maradsz, rajtad keresnek valami olyat, amin garantáltan nem fogsz nevetni. De most jut csak eszembe, nem lehet, hogy egyedül a Feri szerint vicces ez a film, és a többiek ugyanazért nevettek rajta, mint én?
Hát ez nem igaz. Egy olyan világban akarok élni, ahol nem kell ezen spekulálnom, egyszerűen olyan arcot vághatok, amilyen nekem tetszik, és ha egy ilyen filmet kezdenek vetíteni, egyszerűen felállok azzal, hogy ez nem fér bele a világképembe. Talán van ilyen hely a földön. De nem biztos.