Beküldte Raya deBonel -
"Dohányozánk apámmal/Szívott a jó öreg/A kedvemért ez egyszer/Allah áldja meg!"
Nekem már azért is a tegnapi nap a karácsony, ma inkább a "kiégetten bámulunk magunk elé az ajándékok és a karácsonyi táp romjai fölött" napja van. Mondjuk a Szentreggelem is méltatlanul indult: Jóanyám negyed 10-kor kivert az ágyból, hogy uzsgyi fát díszíteni, mert indulnunk kell a családhoz. Egy óra alatt még hajat is mostam, beügyeskedtem a Jóanyámnak szánt ajándékokat is a szállítmányba, aztán uzsgyi Kistarcsára.
Amikor megláttam háziasszonyunk szemeit, amiket akkora karikák vettek körül, mint a Szaturnuszt, kicsit megijedtem, de szerencsére sikerült talpon maradnia. Az összes nő hozta persze az áldozati ételeket: Jóanyám aszalt gyümölcsös, leveles tésztába göngyölt hússal, bejglivel, rántott hallal, tejszínes-sajtos dinsztelt káposztán pihenő tarjával és mandulás sütivel emelte az est fényét, ezen felül volt még halászlé, mákos guba, pogácsa, isler, mézeskalács, túrós süti... szaloncukor már nem is, az olyan snassz.
Vettek nekem az Angyalka hozott nekem (megszokja az ember a gyerekekért kötött össznépi összeesküvést) játékokat (Twister, Piramis), könyveket (Yann Martell, ezt már kiolvastam azóta, és Stephen King ajánlásával valami), sálat, sapkát, kesztyűt, zoknikat, nyakláncot&fülbevalót, és egy vízipipát!!! Ennek örülök a legjobban, bár nem volt igazi meglepi. Mindjárt ki is próbáltuk apával, After Eight-ízű dohánnyal. Utána bevettem magam a szadai ház kádjába, és gyertyafénynél kivégeztem Yann Martelt (szegénynek eddig mindig egy l-lel írtam a nevét, pedig nem érdemli meg, hogy bármilyen, általa leírt szöveges információt megcsonkítsanak), miközben játékos buborékok simogatták habtestemet... No de ez megérdemel egy külön bejegyzést.
Tetszik nekem ez a nagycsaládi karácsonyozás, még ha kicsit hasogat is a dobhártyám néha.