Beküldte Raya deBonel -
Csak pozitív tapasztalataim voltak, mindenki nagyon kedves volt, leszámítva azt a csövest, aki "Jó estét, hölgyem"-mel jött oda, amikor a Hungarovox előtt vártam Nofrát, és finoman kifejezett elutasításomra regisztert váltott (ld. még "nem szalonképes kifejezések", illetve "b@szom azt a p!csát"), illetve leszámítva kedves páromat is, aki egész este nem tudott napirendre térni afölött, hogy én pulóver, láthatósági mellény, tartalék lámpa, túlélőfelszerelés és beépített lépcsőzőgép nélkül indultam útnak. Ha véletlenül mókuskámnak talált szólítani, rögtön jött utána a "Hoztál magadnak mókuskereket, hehehe" szókapcsolat is. Azért ő is segítőkész volt, fellifteztette a fémlovat a másodikra, kitessékelte az erkélyre, sőt, reggel fordított sorrendben és irányban is elvégezte ugyanezen műveleteket. Meg adott óriáspulóvert, hogy ne fagyjak meg.
Azért megfogadtam, hogy legközelebb jobban felkészülök: mondjuk megnézem az időjárásjelentést, viszek magammal melegítőt (legalább egy laposüveg biztos befér, hehe) meg lámpát, és szerzek egy böhöm nagy lakatot, hogy ne kelljen feltétlen beltéren szemtelenkednem.
Rájöttem, hogy biciklizni azért tök jó, mert ugyanannyi idő alatt érek oda a Radnóti utcába, mintha BKV-val mennék, csak a várható késés miatti idegességemet mozgási energiává alakítva itt tevőlegesen befolyásolhatom a sebességemet. És mondjuk nem kell minden ok nélkül megállnom a nyílt, egyenes pályán, csak azért, mert Mari néni fel akar szállni.
Vaslogikával kikövetkeztethető, hogy ma reggel is két keréken jöttem haza: kimondottan jólesett egy kis kardiózás.