Beküldte Raya deBonel -
Alaphelyzet: mindenkinek van szakterülete, amiben jobb, mint az átlag. A komparatív előnyök elmélete szerint erre érdemes szakosodnia. De mi van, ha ő nem csak jobb, hanem a legjobb? Ilyenkor abszolút előnye van, tehát kizárólag az adott tevékenységet csinálhatná. De mi van, ha túl széles ez az előnyskála?
Példaként vegyünk egy fordítót. Mondjuk, ő a legjobb létező fordító angolról magyarra, minden szakterületen. A lírától a használati utasításig, a pornótól az egynyelvű szótárig mindent képes tökéletesen lefordítani, nyomába se érhet senki. Namármost, nyilván elhalmozzák munkával, ő nehezen tud választani, lavíroz a szabadidő és a kliensek megtartása között, miközben a megfizethetetlen tudásával halálra hajtja magát. Hogyan segíthet magán?
Kérhet például kevesebbet a szívének kedves munkákért, és többet a nemszeretemekért. Így aztán komparatív előnyt gyártott magának a kedvenc területein, és nyilván hozzá fogják hordani azokat, hiszen ő a legjobb, és még olcsóbb is. Ha pedig valakinek tényleg a legjobb kell, akkor a nemszeretemekért is kifizeti a magasabb árat. A fordító így mindent megtett, hogy csak olyan kelljen fordítania, amilyet szeretne, viszont meg is tud élni.
Na, enyém a közgazdasági Nobel?