Beküldte Raya deBonel -
Várok a járdán, mellém biciklizik két gyerek. Az egyik nagyon mesél valamit a másiknak, nem figyelek, csak akkor nézek fel, amikor édes Róbert Gida-hangon úgy méltatja monológja tárgyát, hogyaszongya "kurvajó". Megnézem őket jobban, jó eséllyel utolsó szabad napjaikat töltik az általános iskola megkezdése előtt.
Kezdenék elborulni, ámde Róbert Gida folytatja:
- ...álltak a kocsik, és egy TAPODTAT nem mozdultak...
Vigyorogtam. Megnyugodtam. Ismer másféle szavakat is.