IVVH

 Isten, vagy valami hasonló (IVVH) megjelent nekem. Szadáról visszafelé jövet kanyarodott elém. Hogy egész pontos legyek, egy Opel képében. Elég összeszedetlen jármű volt: a hátsó ablaktörlő félig fenn maradt, a lámpája nem égett, ráadásul alig gyorsult.

Nem sejtette. Nem kellett hozzá sok idő. A felüljárón az alárendelt útról egy acélszürke Mondeo dugja ki az orrát, az Opel fékez, aztán csattanás. A lendület kivitte az Opel seggét, elállták majdnem az egész utat. A légzsák ki, a hűtővíz el, a lökhárító le. Agyongyűrték egymást. Rögtön sokan előjöttek, úgyhogy én otthagytam a helyszínt. Amúgy szeretek összetört autókat nézni, de ez most megrázott. Még sose láttam balesetet.

Csak később jutott eszembe, hogy ha nem kanyarodik ki elém, én valószínűleg pont annyival gyorsabban mentem volna, hogy a Mondeót én kaszálom el és nem az Opel.

IVVH, néztem az égre, köszi. Az eget cumulusok és stratusok borították: IVVH, miközben rám vigyázott, felhőket nemezelt, aztán szerteszét hagyta a maradványokat. Hát még ezt is idetette nekem, hogy szép legyen a háttér az utamhoz.

Tudtad, hogy létezik a Felhőbarátok Társasága? Hihetetlen, nem? Mi mindent megtesznek egyesek, hogy kis morzsa Maitai szebbnek lássa a világot.