Beküldte Raya deBonel -
Tegnap itt volt Jóapám, és elültetett a fülembe egy méretes poloskát: mi van, ha Miókát a nagytestvéri rendszer nyírta ki?
Márminthogy elvileg lehet olyat csinálnia a piros szolgáltatónak, hogy ha én a tőlük vásárolt SIM-kártyát egy teljesen törvényesen kártyafüggetlen telefonba (ez volna Mióka) teszem bele és nekik megy a füles, hogy idegen IMEI-számról beszélek, akkor letilthatják Miókát úgy, hogy előtte meg se kérdezik, hogy ez az én érdekemet szolgálja-e, továbbá (hm. most olvasom, hogy immár a büntetőjog eszközeivel is felléphetek a telekommunikációs eszköz útján másokat háborgató személyek ellen. Ez vajon már az?) magas minőségű és ügyfélorientált-e a szolgáltatása.
Még volt egy kis szó az USA-ból és Kanadából kitoloncolt emberekről, akik igazából be se mentek, és akkor kezdett megint az az érzésem lenni, hogy Salinger tudott valamit: el kéne bujdosni valami barlangba, titokban gyereket nevelni és nem használni se mobiltelefont, se GPS-t, mert ha én tudom, hol vagyok, akkor tudhatja más is, legalább akkora pontossággal. Vagy ha már ragaszkodom a civilizációs vívmányokhoz, legalább lenne minden országban másik nevem, és aktívan váltogatva őket talán nem tűnne fel senkinek, hogy egyáltalán létezem.
Kényelmetlen érzés fog el mindig: szűk lesz a koponyámon a bőr, feszekedne szét, a bilincseken túlra, amikor olyanokat hallok, hogy egy multi többet tud rólam, mint akár a saját anyám (kinek úgyis mindig az a baja, hogy gyakran fogalma sincs, merre járok).
Éjszaka azt álmodtam, hogy hazaérek, és a Suzukinak éppen a helyére hegesztik a zárját, mert feltörték és benyomták a hátulját, a Gyöngy pedig lila helyett fekete és össze-vissza van törve. Mintegy megfélemlítésként.