Valahogy így képzeltem az életet Budapesten

Szombat este: földet érés*, hűséges telefonom kézhez vétele 3 hét távollét után, első blikkre moziműsor bogarászása, majd Oscar-díjas film megtekintése Jóanyámmal.

Vasárnap: Reggel 8-kor makacsul csörögni kezd a buta régi telefonom. Ébresztő. Úgy hagytam. Lent hagytam. Majd abbahagyja, egy perc. Három. Öt. (cenzúra) Nyolc perc után enyhén feszülten leszivárgok, szétkapom, szigetelő légréteget terelek az akksi és a kontaktus közé, majd visszafolyok az ágyba. Fél 11-kor ébredés, madárcsicsej, napsütés. Könnyed kocogás a Margitszigeten, némi rendrakás, mosás, ebéd, majd irány az Erzsébet tér (10 perc biciklivel). DSP-hiphopkoncert, csak kicsit nehezen találom. Rozéfröccs. A nyarat ezennel megnyitom.

Este 7. Ekkorra vonyítottam össze a falkát, sorra érkeznek az sms-ek és hívások. Mindenki késik**. Megállok a templom sarkánál, Jóanyámmal trécselek, megjelenik Véreske. Rozéfröccs. NC. Rozéfröccs. Nyár, fű, Racka. Rackaaa! A második legvackabb koncert volt, amit tőlük láttam***, de ezt is végigugráltam.

Na ezeket nagybetűvel, ahogy elhangzottak:

EGYMÁSRA FOGOTT MAGYAROK

HAZÁNK CSAK A KÖNNYTELI MÚLT, DE VALLJA HAZÁNAK AZ EMBER ÖRÖKRE, HOL KÉT ÖKÖL ÖSSZESIMULT.

Közben Feféék, S. úr, Véreske el. Elneveznek buli-pulinak (olyan hosszú szőrű állat, aki ügyel rá, hogy mindenki, aki együtt akar kirúgni a hámból, valóban együtt tegye). Anker, Béka&Királylány. Rozéfröccs. Haltál. Rozéfröccs. Mindenszép. Sms Nagymedvének: "deszétvoltatokesve". Válasz: "mintabarom". 

Hétfő. Ébredés. Reggeli, tea, lektormunka****, prezi. Hogyan ne kapjunk tífuszt, hepatitis A-t és tetanuszt Chilében (bénítsuk le mindkét vállunkat ideiglenesen, úgy). 12 hívás. Keresztmami, biztosító, bank, bankösszehasonlító oldal, Jóanyám, Jóapám, J, doki, bróker. Maesteszínház. 

Ésígytovább.

 

*Nem volt délelőtti gép, de így legalább megtekinthettem a görög és az amerikai álomról szóló kritikai szemléletű kortárs kiállításokat.
**Még ezt is mekkora öröm Gorilla Glass-kijelzőn, kristálytiszta hangon hallgatni!
***Már-már azt hittem, valamelyiküknek már megint gyereke született, de mint kiderült, ők úgy értékelték az estét, hogy szétcsapták a házat. Hát... oké, ki vagyok én, hogy ezt megítéljem, elvégre.
****Sólyom- és szőlőmúzeum. Esztétikai látvány. A festői Guardería. 

A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio