Ezt posztoltam ma Facebookra és Twitterre is: It's amazing how people see their chains as tokens of freedom. És ez most nem a pénztárcatartó láncocskákra utal, amiket szememben Szalay Csongor osztálytársam tett halhatatlanná. 

Tökre nem én választom meg, hogy kik jönnek hozzám Brüsszelbe látogatóba, de ez nem is baj, legalább van benne egy izgalmas véletlen elem. Typhoonék szereztek ingyen Ryan jegyet (mert akinek kevés van, attól elvesznek, és odaadják annak, akinek sok van), és révemen a szállásuk is megvolt. Így már csak a Chiantiért, Ben&Jerry's-ért és Ubuntu kóláért kellett fizetni, tulajdonképpen megérte nekik.

Ma megint inspiráló napom volt. Az egy dolog, hogy tudat alatt folyton ösztökéltem a küldötteket, hogy legyenek szívesek abbahagyni végre, mert énrám várnak idehaza, de az meg egy másik, hogy a példaképem, Neil, akit tavaly március óta csendes áhítattal imádok a gyönyörű baritonja, a tökéletes kiejtése (oké, ő ANGOL, tehát valamelyest kondicionálva van a feladatra) meg a kb.

Mármint nem a tanyán (bár J-re is sokat gondolok). Ma pont arra a két percre vettem át az EGSZB 3.csoportjának olasz elnökét, amikor azt bírta mondani: ma kezdődött a Nagyböjt, ezért lila nyakkendőt kötött. Ilyen egy katolikus nemzet fia. A kollégák ez alkalomból tanultak egy új angol szót, ez a fent említett Lent (hehe). 

Nem is tudom, melyik cikisebb: amikor amatőr író blognovelláiban fordulnak elő olyanok, mint "fürdő nadrágot hajított a trikók fölé" és "egyszerre fordították oda fejeiket", vagy amikor pénzből élő cégek kiküldött hírlevelében olvasom, hogy "nincs más tenni valója mint, hogy..."

Nagy megkönnyebbülés, hogy voltaképpen én szeretek megdolgozni a pénzemért. Persze tartom magam annyira, hogy megérdemeljem az itteni fizetést, na de akkor is az a normális, amit ma csináltam: 10-re bemegyek, végig odafigyelek az ülésen (semmi Facebook vagy Metro újság), és mivel a németes kolléga gyakorlatilag alig jut szóhoz, ketten dolgozzuk végig a napot, délután ötig, ahogy a nagyok szokták.

A héten egyedül ma van időm, ezután 4 napot fogok dolgozni (és elég fárasztó, egész napos üléseken - vámunió, EGSZB plenáris...), és már nagyon a körmömre égett a videógyártás például.

Egyébként is szeretek people watchingolni, hát még ott, ahol minden túlzás nélkül kijön a Csillagok háborúja kocsmajelenete a fél perc alatt előtted elvonuló emberekből.

Ugye.

Csak hogy ebben a hónapban is meglegyen mindhárom Benelux: megyek a maastrichti karneválra. Képes beszámoló vasárnap.