Egyrészről van remek kamerám (Shakti), más részről koncepcióm is szokott lenni. Úgy videózok, ahogy élek: már azt lesem, milyen bejegyzés/film lesz ebből. A legunalmasabb, lassított felvételben rögzített üres borosüvegekből lesz a legizgalmasabb vágókép a Belga sorai alá: "Egymás vállán sírunk egy üveg után/Együtt nevetünk két üveg után/Együtt rókázunk három üveg után/Aztán kidőlünk a végén egymás után.". És a Windows Live Movie Maker is "jól" szolgált eddig.

Úgy érzem magam, mint aki Carrie Bradshaw esküvőjére készül (pedig "csak" Ramééra). Ha nem lennének barátnőim, tudomást se szereztem volna arról, hogy egy ilyen eseményre ciki a szekrényből találomra nagy műgonddal kiválasztott csini nyári ruhában elmenni. Nem, egy estére mi vagyunk Kate Middleton, akinek ciki ugyanazt a ruhát (és a hozzá illő kistáskát, természetesen) kétszer felvenni. És mivel én minden új ruhámat nagyon szeretem, nyilván azonnal felveszem, amint lehet. Következésképp konkrétan előállt a nincs egy rongyom szituáció.

Elbeszélgettünk, hogy ki milyen leánybúcsút szeretne. Eddig úgy néz ki, lesz egy lézerharcolós, egy barlangászós, egy rocker-punk és egy városban szökőkútba ugrós/óvszert árulós. 

Nem csalódtam bennetek, lányok!

- Én a ...-n lakok.
- LakOM! Ikes ige! Tolmácsolás közben is így beszélsz?
- Nem, ha mikrofont látok, akkor gondolkodok.
- GondolkodOM!!! 

- Ha hazaérünk, főzök virslit. Ha van. 
- És ha nincs, akkor répát. Ugyanolyan alakja van.
- Igen, csak a forma a lényeg!

- Mit eszel már megint?
- Száraz fájdalmat. Kérsz?
- Nem szeretem.
- Én se.
- Akkor minek tartasz itthon?
- Hogy amikor megittam egy bögre kakaót egy liter karamellás fagyival, akkor ne vigyek be több kalóriát.  

A mensások itthon is sokfélék, Amerikában meg még inkább. A tábor leginkább egy nyugdíjas nyaralásra emlékeztetett (voltak például előadások az időskori szexről, a végbélproblémákról, az orvosi papírok értelmezéséről is), mert az ottani aktív tagok többsége tehetős nyugdíjas. Nem véletlen, hogy ketten versenyeztek a Mr. Mensa verseny zsűrijének utolsó székéért, mire a konferanszié benyögte, hogy ha mindketten megadnka 3800 dollárt, akkor jöhetnek mindketten. Jöttek. Egyikük pincsivel.

Mesélek egy kicsit arról, hogy miben más Amerika. Persze tudom, hogy olyan, hogy "Amerika" nem létezik, USA létezik, meg annak az ötven tök különböző tagállama, de olyannyira, hogy az ásványvízen felsorolják, hogy melyik államban 5 cent a betétdíj, és melyikben 10. Én összesen 3 államot láttam, abból is egy-egy várost, de van, ami mindenhol közös, és ordítóan eltér Európától. Na, ezekről fogok mesélni. Nem fontossági, hanem asszociációs sorrendben.

1. közlekedési lámpák

Itthon vagyok megint... már amennyire itthon lehet az ember Brüsszelben, ráadásul úgy, hogy Szöszke vendégszeretetét élvezem, na de legalább már azonos időzónában legtöbb olvasómmal.