Ezeket próbálom a következő három hónapban átültetni a gyakorlatba: 

Ha valaki másnak adod az egész életedet, az is a te döntésed.

Ha egy általad értelmesnek tartott dolognak szenteled az idődet, akkor az az életed értelme.

Ha valamit megtanulsz, az nem "foglalja a memóriát", hanem téged gazdagít. Még akkor is, ha magolásnak vagy érdektelennek tűnik.

Sokszor kell együtt lézengeni azzal, akinek a haverja akarsz lenni, de ugyanezeken az üresjáratokon utaznak az igazi nagy barátságokhoz szükséges picike szavak is.

Ma kezdtem el igazán megijedni, mert kiderült, hogy bár - emlékeimnek megfelelően - október 1-jén van az orientációs nap, de már hétfőn, 29-én is elvárnak az egyetemre... hogy milyen kurzusokra, mikor, hova, arról fogalmam se nincsen. Ráadásul még a rendőrségen is kellene valamit intézni, és arra is azt írják, hogy legjobb reggel menni...

Hát akkor terv módosul, a hétfőm a következőképpen fog kinézni:

9:00 - Bejelentkezés a Servicio de Relaciones Internacionales-en, lankadatlan éberség, töretlen érdeklődés

Számítógépem, Erin személyiségmódosításon esett át, egyelőre csak kutyafútta bejegyzésekre képes.

Vegyetek ti is kutyafogkefét...

Mélypontba kerültünk ismét, és rég látott kedves törzshelyünk igen kedvező irányba stimulálta az eszmecserét. Így született meg a WC-szubkultúra (c/o: Fefe) elmélete.

Az emberek lehetnek gyűlöletesek, amikor részvénytársaságot vagy nemzetet alkotnak; lehetnek gazemberek, bolondok vagy gyilkosok; az arcuk lehet gonosz vagy visszataszító; de az EMBER, mint ideál, olyan nemes és ragyogó, olyannyira nagyszerű és csodálatos teremtmény, hogy minden dicstelen hibája ellenére is elébe kellene terítenünk legdrágább köntöseinket is.

/Herman Melville: Moby Dick, fordította Maitai, és Shepard bácsi segített/

Most komolyan, én vagyok már megint naiv? Mondjátok meg, de Typhoon, ne te legyél az első, a te véleményedet már ismerem. ;-)

Mert én úgy gondolom, hogy, bár kishazánkban ennek nincs hagyománya, külföldön igenis van olyan, hogy emberek a szabadidejükből önszántukból áldoznak egy olyan gittegyletre, ami közel áll a szívükhöz/nemes célért küzd/jó nők gyűjtik az adományokat (nem kívánt törlendő). Nálunk miért ne működhetne egy ilyen?