tolmács

Munkavacsora

Olyan volt, mint egy jobb Kék Rózsa: zsidónegyedben voltunk, adtak enni, enyhén spicces vagyok, szexuális töltetű poénok célkeresztjében álltam és jócskán vissza is adtam belőle. Itt mindenki értette az angol, sőt, francia nyelvű poénokat, azzal együtt, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje, még ha egyeseknek a horvát nyelv is az. 

When in Strasbourg

Ha már a waterzooiról és a veteránok napjáról írt bejegyzésemet elnyelte az éter, irkálok kicsit a strasbourgi történésekről, aztán majd ha lesz energiám, felrakok képeket is.

Iszonytató hideg van. Sál, sapka, kesztyű. Utóbbit levettem egy időre, mert fagylaltozni mégis ciki lett volna. Hát persze, hogy nem hagytam ki a Chez Franchi-t, ahol életemben először ettem ibolyafagyit, és tényleg olyan íze volt, amilyen várnék, ha egyszer beleharapnék egy ibolyába (ahhoz is milyen aberrált személyiség kéne, virágot bántani!). Most fűszeres mangót, Tatint és kókuszt kértem. 

Vonatról blogolni szerinted menő?

Címkék: 

Ülök a Thalyson Strasbourg felé, és ingyen wifi van. 

Annyiszor eszembe jutott az utóbbi napokban, hogy tavaly ilyenkor ábrándozva bicikliztem a folyócska partján az Európai Parlament üvegépületei között, és ugyan valahol éreztem, hogy nekem egyszer még lesz itt dolgom, de azt azért nem gondoltam, hogy egy év múlva már én is agent leszek és kiküldetésbe jövök ide. 

Le wednesday

Érdekes. Ennyit tudok mondani, hogy érdekes.

Megtudtam magamról például, hogy nagyon szeretem a kakiszilvát, de ha csak azt eszem reggelire, akkor délelőtt teljesen totálkáros módjára tolmácsolok. Holnap kipróbálok valami sajtot.

Rájöttem, hogy amennyire azt hittem, hogy zavarni fognak a kabintársak, annyira kiderült, hogy mégsem, aztán mégis akkor ment a legjobban, amikor az egyik kiment, a másik meg pont a túloldalon ült ahhoz képest, amerre néztem.

Meccora?

Ma voltam a Parlamentben is. Kicsit szétzilálták a napomat, úgy terveztem, hogy reggel, szép kényelmesen, elvégzem azt az orbitális nagybevásárlást, amire napok óta készülök, ehhez képest reggel már várt a főnökasszony levele, hogy ugyan mennék be hozzá mégse délután, hanem mostazonnal (még jó, hogy ébren voltam egyáltalán). Megteáztunk, aztán adogatott kézről kézre. Tisztára úgy éreztem magam, mint kezdő mensás koromban, és akik ott jelen voltak, sejthetik, hogy ez mit jelent. ;)

Allergiás vagyok a pirosan világító mikrofonokra

Hát ez is megvolt: bekapcsoltam. Nem mintha sok dolgom lett volna, kábé annyit mondott a bíróság elnöke franciául, hogy "Megadom a szót ...-nak, a ... képviselőjének", de néha még arról is sikerült lemaradnom. Mondtam én előre, hogy a kabintárs a haját fogja tépni...

Oldalak

Feliratkozás RSS - tolmács csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio