Beküldte Raya deBonel -
Kezdenek összeállni a dolgok... a hangok legalábbis szavakká csúcsosodtak, a szavak mondatokká kunkorodtak, azokba pedig intonáció csavarodott, mint haj az őszbe (vagy ősz a hajba?). Kezdek úgy hangzani magamnak, mint aki angolul beszél. És a tanár egy klassz ötletet is adott: mégse kutyagoljak el egészen Greenwichig, menjek inkább hajóval. Jobban mondva Thames Clipperrel. Ez egy kis menetrendszerinti katamarán, ami a nyílt vízen (értsd: ahol nem kell minden oszlopnál megállni) egész szépen felgyorsul, ráadásul ingyen wifit is adnak mellé.
Greenwichben pedig már várt a Cutty Sark nevű hajó, amin nem tudom, hogy mesterségesen-e, vagy az évtizedek alatt beivódott, de olyan teaszag van, hogy még. Mondjuk meglepne, ha magától lenne, hiába a 160 000 kiló szorozva nyolccal (ennyi utat tett meg), elég hányatott élete volt. 1916-ban szenet szállított, megdőlt, és az összes árbocot meg kellett nyesni, aztán 1922-ben eladták a portugáloknak. 54-ben vette meg egy brit, aki felújíttatta a felesége pénzén, és odaadta a kereskedelmitengerész-iskolának gyakorolni. 1973-ban avatta múzeummá a királynő, aztán idén tavasszal megint, mert 2006-tól felújították, melynek során egyszer egy kicsit kigyulladt.
Ez a híres-neves kötélzet, amit most tettek rá vissza. Baromi jó interaktív kiállítás van rajta, lehet csomókat kötözgetni, szagokat felismerni, meg navigálósat játszani (kormányozni tudok, csak földrajzból vagyok szörnyű, kicsit eltévedtem a vízszintesen ábrázolt Afrika aljánál...), és a hajó alatt kialakított, a vízszint alatti világot jelképező térben, nem vicc, orrdísz-kiállítás is van.
A hajókat szeretem, a vizet is szeretem, nehéz volt innen elszakadni. Szerencsére ezután másik fixa ideám jött, a magas helyek: a kötelező meridiános fotó (inspire a generation: az előttem lévő még egyszer lefényképeztette magát a tőlem lopott pózban) után az idén nyáron nyílt Emirates Air Line felé vettem az irányt (gyalog...).
Ezt úgy kell elképzeni, mint egy sífelvonót, semmi extra nincs benne, talán csak az, hogy sífelvonót ritkán építenek milliós nagyváros fölé. Ennek még a kabinja sem karcos, remek fotót lehetett lőni az olimpiai sünről:
Estére még egy couchsurfinges program várt, egy galéria csütörtök esti happeningje alternatív divatbemutatóval és egész érdekes művekkel (pl: a világ rendőrségeinek szlogenje angolul, meg tetszőleges diktatórikus vezetők titkárságának válaszai a "Mikor lesz vége?" "Bizonyítsd, hogy létezel", vagy "Tiszteletben tartom a tekintélyedet" mondatokra).
Ez volt a divat. Komolyan mondom, azt hittem, London a jólöltözöttség fővárosa, de ez biztos az új hullám volt vagy nem tudom... inkább volt divatos az az öreg, bőrruhás rocker, akit felállítottak a kanapéról, hogy ne rontsa a hátteret... Még az egészből a kis háromszögletű cipősdoboz tetszett a legjobban.