Beküldte Raya deBonel -
Azt hittem, a címben szereplő szókapcsolat eleve oximoron. Na de eddig csak a főnökömet ismertem, meg a hallókészülékes-Rubik-kockás szobatársat. Luxemburgban viszont megismerkedtem A szexi dánnal.
Régóta most volt először olyan, hogy egy pasi ránézésre nagyon-nagyon tetszik, és még beszélgetni is remekül tudok vele. A morgós skandináv akcentus ugyan megvan, de egy idő után megszokja az ember, és hát amikor bal kézzel kezdett a jobb tenyerében kaparászni azt illusztrálandó, hogy mekkora flow-ba kerül pontosan akkor, amikor ott hagyja a kényelmes, jól fizető eurokrata életét, és fél évig Londonban, Romániában vagy épp Kaliforniában alkotói szabad... hát akkor bennem is megmozdult valami enyhe kaparászás. De lehet, hogy ebben a fekete, félhosszú haja, a sötét szeme, a vékony alkata, a koptatott farmerja vagy éppen a biciklije is közrejátszott...
Ezután az egész estét végigbeszélgettük a kínai orvoslásról meg a kalandokról, és az üvegezés csak ezután kezdődött. Többrendbeli gyávaság miatt megtorpantunk, mielőtt a ki-kit-csókoljon-meg kezdetű játék beindult volna, de így se tudtam visszafogni magam, és búcsúzáskor kénytelen voltam még megölelni is a kötelező arcra puszi mellé (azt, hogy kulturálisan nekünk egy, kettő, netán három puszival illett volna elköszönni, már meg se próbálom észben tartani).
Kicsit rágódtam azon, hogy bejelöljem-e a Facebookon, elvégre ő nem tudja a vezetéknevemet, hogy a fenébe talál meg stb, aztán rájöttem, hogy Nagymedvénél is jobban tettem volna, ha várok, és inkább azt igyekeztem megmagyarázni magamnak, hogy 1) ő a férfi, 2) pontosan ugyanúgy meg tud keresni engem, mint én őt - gy.k. megkérdezi a közös ismerősünket... és lőn, végül megtalált. Most Bridget Jones vagyok, egyben a Gyalog Galopp szigorú királya, és próbálok lelőni minden egyes romantikus dallamkezdeményt, ami beindulna a fejemben... de csak itt motoszkál a fejemben.
Valami már kéne, hogy legyen, ha már a tulajdon apám is így gondolja, akkor baj van.