Beküldte Raya deBonel -
Tegnap este elmentünk Alice-szal fényképezni. Valladolid báj nájt.
"A forgó világ szökőkútja", Plaza de Espana. És a hetedik napon megpihent.
Nagyteljesítményű testvére az egész Plaza Zorrillára vízillatot varázsol.
Az az elvetemült nemzet, amelynek a karácsonyi vásár a rémségek (sok) kicsiny boltját jelenti... (innentől csak erős idegzetűeknek)
...az képes ezt művelni a városházájával. Alice kárörvendve saccolgatta, mennyiért követték ezt el, szülővárosa (Rouen) 300 ezer eurójához képest.
Amikor a szamár megpróbál úgy nézni, mint a Csizmás Kandúr... annak is mi lett a vége?
További, ránézésre Götz-gyárból szökött szőrös kisemlősök, a háttérben jobbra fél Alf.
Ehhez képest Cayo Sastre (közismert becenevén "nagy szemöldökű bácsi") arcszőrzete pelyhedző legénypilla. Kéretik figyelmet fordítani a talicskában található művészi káposztafejekre (ezzel alighanem a francia hagyományt követő szülők dolgát szándékoznak megkönnyíteni, hogy a "hogyan lesz a gyerek?" kérdésre ne azt kelljen válaszolni: "hát szerinted mitől dagadozik az a kék függöny?")!
Két valódi és két fantomszarvas. A Caja Duero támogatásával. Hozzá olyan gyerekkórus, hogy a szerencsétlen unatkozó Mikulásnak én ezért veszélyességi pótlékot adnék. Még időben elszökdécseltünk, de a hatása alól nem tudtuk kivonni magunkat. Még a mikróba tett Sangría is ficánkolni kezdett a "csin-csi-ki-csin" dallamára. Azóta felmostuk.