Szösszenetek a leonbergi irodalmi tevékenységéből

Mint ma rendrakáskor kiderült, a leonberginek a konténerhajón töltött év alatt fejlődésregényt hajózási témájú esszéket kellett írnia, amit kissé berzenkedve ugyan, de meg is tett. Most következik a berzenkedés, értő fordításomban.

Bevezető bekezdés az összes iromány elején:

"Az STCW, a német szabályozás vagy micsoda értelmében a M... I.... konténerhajó fedélzetén történő tartózkodásom alatt, a képzésem részeként dolgozatokat kell írnom arról, ami itt zajlik."

Pár kósza idézet:

B@szódjál meg, SNCB!

Ez a belga MÁV. De még olyanabb. És ma még örüljek, hogy se sztrájk volt, se két centi hó, mert akkor már ki se jutottam volna Hágából. Ehelyett gyanúsan jól ment minden egészen addig, amíg - ó, milyen ismerős ez a német vasútról - nyílt pályán, látszólag indok nélkül, meg nem álltunk. Aztán bevánszorogtunk még valami mucsai kis állomásra, de a mozdonyvezető bocsánatkérő hangját hallva már lehetett tudni, hogy gáz van. Kétszer próbálták újraéleszteni a motort, sikertelenül.

Saját maga felé dől!

Idén nem okozott neurózist a Pszinapszis (már ők sem a régiek). Sőt, kifejezetten kellemes élmények is értek, például tegnap a gerincjóga-oktató azt mondta, hogy én voltam a leghajlékonyabb a teremben (a többiek meg? pótos IFA-k, nyerges vontatók?). Előadásból annyi érdekes nem volt, nagyjából az derült ki, hogy minden azért van, mert az anyukád nem szeretett eléggé.

Bepakoltam

Címkék: 

Poggyászméret: 42x32x25. Laptoptáska szélessége: 42. Napok száma: 9.

Avagy 6 póló, 4 adag fehérnemű (zacskóban, porszívóval vákuumcsomagolva), ékszer, smink, Kindle, töltők, Mensának szánt dán szivacskocka, oltási bizonyítvány, slusszkulcs, pénz-kulcs-telefon. Kicsit repetitív lesz most a ruhatáram, nézzétek el!

Oldalak

Feliratkozás Raya naplója RSS csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio