Aj Tibi

Tegnap úgy megharagudtam Tibire! De igazán! Végre felhívott, miután szinte egész héten nem történt semmi, és közölte, hogy "lenne még egy énekes". Ezt mégis hogy képzelte? Eddig valahogy nem szólt róla, hogy ketten leszünk! Tegyük hozzá, ha mindjárt ezzel kezdte volna, bele se megyek, hogy egyáltalán találkozzunk, meg se hallgattam volna a zenéjét!

Ez először

Mi is lehet ez tulajdonképpen? Auriale szerint csak akkor kedvesek veled, akkor beszélgetnek veled nagyon megértően és szimpatikusan, ha be akarnak hálózni, és utána mindenféle tanfolyamokra kell járnod, amitől függővé leszel, és egyre több pénzt szipkáznak ki tőled.

Kislibák és mikrofon

Továbbra sem ír nekem senki... :-(

Na de sebaj, nem csak ti, kedves olvasóim, tudjátok elrontani az örömömet, hanem saját Jóanyám is. Tegnap délután rám jött, hogy elmegyek mikrofont venni. Kinéztem a telefonkönyvből egy boltot, Eldoráró, vannak a Teréz körúton meg a Westendben is, és nekieredtem. Nem gondoltam, hogy mindjárt veszek is, csak próbálkozni akartam.

Mikrofonjogar

Ha valaki olvassa ezt, legyen szíves kommentelni is, mert így úgy érzem, a nagy semmibe pötyögöm bele az életemet. És ez, akárhogy is nézzük, hervasztó.

Éppen Simpsonokat másolok, hogy aztán DVD-re írhassam, Fefének való adás céljából. Máskülönben énekelni jöttem fel, de ez egy hosszabb történet.

Most látom, mennyi hely van itt még. Nos, akkor:

Okosságok

Amit egy ember könnyedén átlép, azon egy hangya percekig küzdi át magát. Nem lehet nagyítani? Amin egy ember egy életen át szenved, azon a halottak csak megvonják a vállukat.

A Tátrában, a hegyoldalban, a kidőlt fákat nézve arra jutottam, hogy több közösséget tudok vállalni velük, mint az emberek nagy részével.

Power Sneeze

Mik ki nem derülnek. Tegnap nyelvvizsgázni voltam, a franciatudásomat tesztelték. Pikánsan hangzik, de annál fárasztóbb volt. A teszt meg kérdésről kérdésre ugyanaz, mint ami a neten volt próbavizsga címen. Úgyhogy most már azt a hármat is jól írtam (legalábbis szerintük), amit a próbálgatáskor elrontottam.

Rájöttem, hogy a blogom annyira tömör és vicces szeretne lenni, hogy érthetetlen. Mostantól megpróbálok úgy írni, hogy ha erre téved egy olvasó, ne kattintson máshova az első bejegyzés után.

Zamárdi

Zamárdi jó hely, már csak azért is, mert az Olgának azonnal a nyár jut róla eszébe. Fogtuk magunkat oszt lementünk, Carlos nem dolgozott (in memoriam Siemens-es idők: egyszerűen nem ment be), úgyhogy már 1-kor el tudtunk indulni. Nem mertem vezetni, annyira meleg volt. Carlos kicsit komolyabban vette a "társasjátékot", mint én szoktam, de végülis mire számítottam? Neki minden játék élet-halál kérdése, és mindenki mindig figyeljen oda és kövesse a tökéletes stratégiát.

Oldalak

Feliratkozás Raya naplója RSS csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio