To depart from the norm

Írok tovább, bár minek, ha egyszer minden olvasóm partizánként kúszik a sorok között, nehogy észrevegyék, ahelyett, hogy rendesen kommentelne?

Az első nap Carlos nélkül. Mondhatni, nem volt szörnyű. Nem volt felszabadult. Nem volt semmilyen. A kocsiban próbáltam élesztgetni a "Born to be wild"-érzést (dögös zene, lehúzott ablak, totális flow-élmény), de Manu Chao ma nem vált be, egyszerűen túl szegényesnek tűnt a zenéje. Biztos a tegnapi film az oka.

Október tizenharmadika hiteles története

Tegnap volt Carlos szülinapja. Most már elárulhatom, mit kapott: egy cd-t csináltam neki a kedvenc számaival, meg egy pólót mintáztattam. Ő meg cserébe fejedelmien gondoskodott rólam: elvitt levegőzni a Várba, elvitt a Mammutba nézni a kicsi autókat meg a szép felhőket a Gloria Jean's Caféból, és...hüpp...elérzékenyültem... csak aztán megéheztem, és akkor a romantika egy időre hátrébb sorolódott.

MMM

Ha becsszóra azt mondod, hogy nem vagy Carlos, akkor elmondom, mit szereztem neki szülinapjára.

Psszt! Görgess lejjebb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És még.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nagy Hájderbi

Tegnap indult A Nagy Fogyás, amit már nagyon vártam. Nem mindenki szeret kövér embereket nézni, én igen. Már kedvencem is van. Egyrészt ő egy pozitív, jóravaló ember, másrészt meg csak tisztelni tudom az elszántságáért. Nekimegy az emelkedőnek, még ha egy terepjáró is van rákötve a derekára (?), amit nem lehet igazán behatárolni, de azért elhisszük, hogy ott van. És ő fogyott a legtöbbet az első héten. Tizennégy kilónyi rezgő akarat.

Oldalak

Feliratkozás Raya naplója RSS csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio