utazás

Búcsú a smaragd (frászt, félig barna) szigettől

A búcsú fájdalmas volt... főleg Rustytól, a szemlátomást Duracell-lel működő Jack Russell terriertől (vö. Dió). Útközben betértem, na jó, visszamentem a Bunratty-kastélyhoz, amihez előző nap nem volt kanalam. Ez egy vár és skanzen in one, de abból elég full extrás. Komplett falut hoztak ide, a megfelelő boltokban szuvenírekkel (pl. fazekasműhely, moherpulcsi, és persze kocsma). De van templom, két malom, orvos, iskola, vándorcigányok kocsijai és hozzájuk illő lovak. 

Limerick és vidéke

Fel voltam készülve, hogy egész nap a házigazdák által érdekesnek tartott látnivalókat leszek kénytelen fényképezni, de szerencsére mindketten kimentették magukat, és elláttak információkkal arról, hogy mit nézzek meg. Mondjuk azt elfelejtették említeni, hogy a Limerick fő látványosságának számító János király vára idén júniusig zárva van, a piac meg, aminek a nyitásáig direkt húztam az időt, elbújhat a brüsszeli Midi mögött. 

Így utazik Adélka: a Couchsurfingen már nem lepődünk meg

A második nap azzal indult, hogy vadásszak egy buszt a reptérre, hogy felvegyem a bérautót (volt egy kis félrekommunikálás a telephelyekkel, mármint hogy ők azt mondták, hogy vannak ott, ahol nem voltak, de lehetett volna, csak nem annyiért). 

Dublin olyan, mint a ruhásszekrényem: egyenként válogatják, aztán jön a csodálkozás, hogy semmi nem passzol össze

Elhatároztam, hogy ha már nem kényeztettek el munkával az elmúlt héten (little did I know...), elutazom. Vagy Írországot, vagy Izlandot néztem ki, úgy gondoltam, ez két olyan ország, ahol akkor is jó fényképek készülnek, ha csak kattintgatok. Izland lehet, hogy sokkal jobban összejön szeptemberben, ezért maradt Írország, ahol 15 évesen voltam 2 hetet, és azóta szeretnék visszamenni. Ráadásul ez egyszer jól jártam a Ryan menetrendjével: korán indult, későn jött.

Gyors helyzetjelentés a lóhere, a whiskey és a U2 országának meghódításáról

Nem kéne ilyenkor ébren lennem, de olyan sok dolgom volt. Teljesen véletlenül a nevemre került egy jövő péntek hajnalra szóló repjegy Írországba (arra már kevésbé gondolok szívesen, hogy sajnos retúr), és ez maga után vonta nevetségesen olcsó szállások és bérautók lefoglalását, illetve pofátlanul drága objektívek megvásárlását. Mindenkit megnyugtatok: nem hostel, automata váltós, és kb. háromnegyed annyiért vettem, mint amennyit az Amazon listáz értük. 

Kinek a pap, kinek a... Malaga

Címkék: 

Húsvét hétfő Spanyolországban munkanap. Miután egy órát vártunk a malagai távolsági buszra és még akkor se voltunk biztosak benne, hogy jön, megértettük, miért beszélt előző este a sofőrünkkel egy lány egy fél órán keresztül arról, hogy a Nagyszombat munkanap-e vagy sem. Azért végül csak elértünk a hotelünkhöz, még ha a Picasso múzeumot már le is késtük. Itt is felcaplattunk az egyetlen elérhető helyre, a Gibralfaro-várhoz, és körbefotóztuk a várost. Megerősödött bennem az igény egy Canon háromszámjegyű gépre.

Van-e esetleg a zsebében lélegeztetőgép?

Címkék: 

Nagyon sok mindenről akarok most írni, de rövid ízelítőnek egy momentum a tegnapi utazásomból, ami több okból is szürreálisra sikeredett. Ugye óraátállítás volt, és mivel MK úgy ítélte, a telefonom elég okos ahhoz, hogy erről magától is értesüljön, akkorra (4:45) állítottam az ébresztőt, amikor ténylegesen fel akartam kelni. Ehhez képest félóránként felriadtam, kiszámoltam, hogy ha ébredéskor a mikró órája ugyanazt az időt mutatja, mint a telefon, akkor még alhatok egy órát, ha viszont nem, akkor fel kell kelnem.

Oldalak

Feliratkozás RSS - utazás csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio