nyüsz

A félelem a kis halál? Egy frászt.

A halál számomra nem félelmetes. Úgy képzelem el, mint egy bazi nagy aha-élményt, öt perc alatt kék-zöld lesz a homlokom, mert hirtelen minden összeáll a hülye kis életemből, és persze örülni fogok neki, hogy sikerült összerakni a puzzle-t. Illetve hát sikerült-e? 

A reptéren elköszönni mindig befejezetlen mutatvány. Mindig lehetne még valamit mondani a Skype-on, csak a legtöbb emberhez vagy nem kötődöm annyira, vagy beszélünk olyan gyakran, hogy ez ne zavarjon. És bármilyen hosszúra is nyúlik a búcsú, még most se hiszem el, hogy annál jobban fáj. 

Like the way it hurts

Címkék: 

Ütemes önvizsgálatot tartok mostanában, és ez elég gyötrelmes, de közben legalább mindenféle emberekkel eszmét tudok cserélni, és ennek ürügyén őket is jobban megismerem. Lélekkapcsolás. Persze néha ellentmondásba keverednek, mármint egymással, én meg ott állok középen, nézek jobbra, nézek balra, aztán néha megvonom a vállam és úgy döntök, hogy saját magam számára mégis csak én gondolom jól, de az, hogy vannak mindkét irányban nagyobb szélsőségek, azért megnyugtató.

Miért nem mentem tegnap elnökségi ülésre

Mostanában sokat foglalkoztat az, hogy ufó vagyok. És hiába ékeskedem itt a saját tollaimmal, nehezen tudnék a zemberekről bármit is írni, amit nem élek meg nap mint nap. És hát burokban élek, ezzel nem igazán tudok mit csinálni. De hogy még a saját, burzsuj, nyavalygó értelmiségi köreimről se tudjak meggyőzően írni, mert azoknak is voltak olyan korszakaik, amik nekem teljes egészében kimaradtak! Ez nem ér. Tehát ér-etlen nyafogás következik.

Ide most képzeljetek tengerpartot ködben

Címkék: 
Akkor most átmegyek őszintébe. Nekem most itt nem jó. Nagyon nem jó. Élőszóban nem merek panaszkodni szinte senkinek, mert rögtön azzal jön, hogy "de milyen jól keresel" meg "milyen érdekes életed van", mondjuk lóf@szt, de most nem is ez a lényeg. A pénz nem boldogít, és ez undorítóan közhelyes persze, akinek nincs, azt nyilván boldogítaná, engem is boldogtalanítana, ha egyáltalán nem lenne, de mondjuk, hogy megbékélnék mondjuk ötödennyi pénzzel és egy budapesti lakhellyel.

Szégyentelen szexualitás

Azóta ezen agyalok. Mit csináljak, ha egyszer nekem nincs olyanom? Ha én még megjátszani se bírom, hogy könnyen kapható vagyok, amíg ki nem derítem a pasiról, hogy tényleg érdekelne-e? És ha valaki foglalt, vagy túl öreg (engem ismerők tudják, hogy ehhez már tényleg szakáll kell), akkor teljesen képtelen vagyok elengedni magam a társaságában. Holott bőven elég lenne, ha az utolsó pillanatban szólalna meg a lelkiismeretem, addig meg nem állna az utamba. Na de épp ez az: biztos vagyok benne, hogy megszólalna, ez meg már elrontja az egészet. 

Kisebb lánchegységnyi

Címkék: 

Nyüsz-nyüsz.

Tisztában vagyok vele, hogy pár hónappal ezelőtt még azon elmélkedtem, hogy odaadnám-e a szemem világát egy EU-parlamenti tolmácsolásért, és hogy ismerek olyanokat, akikben most is felmerülne a dilemma. Most meg, amikor könnyű kézzel elutasítottam egy munkát, mert akkor még nem leszek kint, és a magyar tolmácsosztály vezetője hívogat, hogy mikor állítom már magamat elérhetőre, nincs tőle jó kedvem.

Oldalak

Feliratkozás RSS - nyüsz csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio