mivan

Holnap reggel mehetek szivacskockát vágni

Szalad az élet ezerrel, társasági szinten normalizálódtak a dolgok, mármint eljárkálok emberekkel helyekre, hogy feltérképezzem a csoportdinamikát, meg hogy ki szerint ki a hülye. Ez persze nem akadályoz meg abban, hogy a rossz fejnek bélyegzettekkel legyek jóban. Én két dolgot utálok igazán emberekben: ha buták, és ha becsapják magukat. Hát maradjunk annyiban, hogy ide jutott mindkettőből.

Jon Snow stílusú oktatás

Címkék: 

Van ugye a "gombatermesztés" mint vezetési stílus*, ennek mintájára tanítanak minket itt az egyetemen, de ez egyáltalán nem olyan kellemetlen, mint ahogy hangzik. A folyamat úgy néz ki, hogy megmondják, mi a házi, senki nem érti, de valahogyan megoldjuk, persze 75-féleképpen, aztán a következő órán a tanár elmondja, hogy mire is gondolt, de senkire nem haragszik azért, mert valami teljesen mást csinált, mert abból is tanultunk.

Az első kelletlen holland eladó

Címkék: 

Ma találkoztam az első undok hollanddal. Az Artifac nevezetű művészellátót szálltuk meg kb. tíz csoporttárssal. Látható volt, hogy küldetéssel megyünk: mindenki 4, darabonként 8 eurós Copic filcet, vékony hegyű tollat és A3-as papírt vásárolt. Volna. Időnként persze voltak kérdéseink, amikkel az eladó hölgyhöz fordultunk. Nyilván angolul. Erre ő szemrebbenés nélkül hollandul kezdett beszélni. Két mondat után megkértük, hogy ha lehet, angolul válaszoljon. Mire ő, hogy azt kérni kell.

Első vizit a piacon

Ezen is túl vagyok, és lehet, hogy Brüsszellel ellentétben kéthetenkéntnél* gyakrabban is ki fogom vonszolni magam, feltölteni a készleteket. Ugyan az ellenség megtévesztése érdekében van egy Grote Markt nevű villamosmegálló a Grote Marktstraaton, a Grote Markt parkolóház közelében, de ott nyomát se találtam semmilyen elárusítóhelynek. Viszont az internetről megtudtam, hogy van egy Nieuw Haagse Markt nevezetű intézmény a Herman Costerstraaton. Ki gondolta volna.

Parti

Csütörtök este volt a bevezető hét záróbulija, de nem ám a tornateremben mondjuk, lányok süti, fiúk üdítő, hanem a Spice Beach Clubban, a kis házi riviéránkon (örök viccforrás, amikor egy latin anyanyelvű próbálja kimondani azt, hogy "Scheveningen"). Biciklivel mentünk többen (mármint többen, mint ahány bicikli volt), de szerencsére a termetesebbek saját járművet hoztak, és csak pár pici brazilt kellett a csomagtartón egyensúlyozni. 

Ez egy csodálatos ország

De tényleg, amióta itt vagyok, csupa jó dolog történt, azt leszámítva, amikor a leonbergi elment, de akkor legalább kaptam Starbucksot, meg egyébként is, visszajön (9 nap!). Ezt eredményezi, ha az ember a "hova a legjobb születni" listán 46. országból a 7-ikbe költözik, és előtte megrendel egy nyálcsorgató laptopot az új címére. 

Osztálytársaim

Címkék: 

Első nap az iskolában. Mire készül az ember, ha azt mondják, info week? Kenetteljes nyitóbeszédekre, a szak alapvető coolságának hosszas ecsetelésére, az iskolaorvos elérhetőségének beható ismertetésére, ilyesmikre. 

Ezt igazából mind megkaptuk, de úgy, hogy közben azt éreztük, valami globális állatkertben kirándulunk és kedves tanító nénik magyarázzák a különböző állatokat, miközben azok készségesen végzik az éppen vázolt cselekvést. Kevésbé egzotikusan fogalmazva: bemutatkoztunk.

Shit, it was 99 cents!

A fenti talán a leghíresebb sora Macklemore Thrift Shop című számának, és annak az életfilozófiának a végleteit fejezi ki, amit a vicc a nőknek tulajdonít: a normál ár feléért azt is megvesszük, ami nem kell. Na persze én még véletlenül se működöm így, viszont a használtboltok kihozzák belőlem az állatot.

Oldalak

Feliratkozás RSS - mivan csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio