mivan

Feminista vagyok

Eddig nem tartottam magamat annak, nem volt szükségem rá. De mostanában egyre gyakrabban forr fel az agyvizem. Persze jó élmények is érnek, múltkor például egy francia benzinkúton nyitottam fel a motorházat, hogy megnézzem, milyen olajat kéne vennem, és a kutas megkérdezte, mit néztem én ott, majd elismerően hozzátette, hogy az ő feleségétől ilyet nem lehetne elvárni. Én meg csak néztem, kereket cserélni is tudok (miniszoknyában, éjszaka, M3 leállósávban bal elsőt, bizonyítottan), erőkomponenseket számítani is, mi ebben a pláne?

Helyzetjelentés és mentegetőzés

Most aztán bocsánat mindenkitől, akinek megígértem, hogy ma este Skype-olunk, nem úgy alakult a hétvége, ahogy terveztem, viszont szerencsére jobban. A leonbergi csütörtök délután meteorológiai okokból megtiltotta, hogy elvezessek hozzá a nyári gumimmal (megoldás alatt...), ezért már teljesen bekészültem egy újabb magányos hónapra, amikor váratlanul bevillant, hogy minek is van nekem Hertz-aranykártyám. Nosza, megnéztem, mennyiért tudnék kisautót bérelni, és ezt közöltem kedvesemmel is, aki óvatosságból lelőtte a poént, miszerint ő is pont ezt csinálja.

A látszat csal

Valamiért mindig eseménydúsabban érkezem Strasbourgba, mint szeretnék, most például kalandvágyból előástam 6 éves ős-okostelefonomat, Miókát, aki egyben egy iGo 8-as navigátor is. Na, vagy Európa autópályáinak a fele még nincs benne, vagy én nem tudom, de konkrétan a legrosszabb útvonalat rakta össze. Most úgy döntöttem, bevállalom Belgiumot és egy órával később indulok, hátha így pont lekésem a munkába menőket. Utána jött volna Luxemburg (olcsó benzin), majd Franciaország, kicsit fizetni kell az autópályán, de nem vészes.

A német és az autója

Ismét mozgalmas heteken vagyunk túl szerintem mindannyian, és gondolom, mindenkivel ugyanaz történt, úgyhogy nem untatok senkit a bejglimmel, karácsonyfámmal és a műjéggel, inkább áttérek arra a részre, ami már nem mindenkinek volt meg, arra, amikor elrepültünk Stuttgartba.

Kimenetelek

Címkék: 

Nehezen hihető, de rengeteg vinnyogás és még több lélektükrözés meg a külföldi szakirodalom rendszeres olvasása után megtörtént az, ami 3 éve egyszer sem: a Zunijó pénzén forraltborozhattam Strasbourgban a kollégák hajlandóak voltak kabinon kívül is interakcióba lépni velem.

Nem lenne jobb a fenekeden Pesten?

A fenekemnek mindenhol jó, köszönöm szépen, ameddig nem kell fél lábujjhegyen guggolva hátrafelé emelgetni*. Éppen Jóanyámnak vinnyogtam gőzerővel az ismert ügyekről, és ő tette fel nekem a címben szereplő kérdést, csak városmegjelölés nélkül. És rávágtam, hogy de, imádnék letelepedni, és a leonbergi meg Atom mellé beszereznék egy macskát és egy kutyát, aztán járnánk salsázni, lenne mozibérletünk meg előfizetéses telefonunk (mármint csak a kétlábúaknak). Zene állj, hogy nézne ez ki egyáltalán?

Melyik országban?

Ráfordultunk a téli szünetre

Úgy tudnám összefoglalni, hogy nehéz a hepehupákon úgy átzökkenni, hogy nincs a közelemben se senki, aki valami lendületet adna. Vörös faroknak gyorsan ideírom, hogy nyilván ez is az én hibám, nem figyelek eléggé másokra, lenézek mindenkit, aki nem mensás, és egyébként sincs kedvem semmihez, amit ők csinálnának, és ők ezt kiszagolják.

Hogy mik cincálják az idegeimet, azt most leírom.

Ha valami, ez motivál, hogy megtanuljak hollandul

Van itt is egy falkaféleség. Két ifjúsági SIG van, a Mensa Jonge (18-27 évesig) meg a Next Gen (23-33 évesig), de nem veszik nagyon szigorúan, a tegnapi mozis estét például a helyi NC szervezte, aki körülbelül annyi éves is, mint a miénk (senki se tudja). Engem vagy azzal üdvözöl, hogy "sziasztok" (ezt még azokban az időkben szedte fel, amikor biciklivel beleszáguldott a Balatonba, miután az a terve nem sikerült, hogy gumicsónakkal evezzen LE a Dunán Pestől Bécsbe) vagy "vigyen el a rézf.szú bagoly" (ezt mondjuk tőlem tanulta).

A leonbergi ezt annyira vágja

Épp lelkesen mesél valami jégtörő hajóról, ami Rostockban parkol, és a karácsonyi vásár tiszteletére fel lehet rá menni, sőt, pestót árulnak a fedélzeten. Itt már nagyon úgy kezdett kinézni, mintha ezt ő a saját privát kis univerzumában álmodta volna meg, de akkor is, az okos kis göndör fejéből ez a gondolat bírt kipattanni:

- Senki nem tudja biztosan, kihez tartozik ez a hajó, de egy klub gondoskodik róla. Valahogy úgy, mint rólad.

(Raya olvad)

Oldalak

Feliratkozás RSS - mivan csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio