meló

Cseh szívmelengető

Tegnap az Európai Parlament eddigi legmenőbb elnöki beszédét hallottam Milos Zemantól. Az indításkor egy pillanatig azt hittem, szenilis a bácsi (69 éves), kommunista pártkongresszusra képzeli magát: Leszek Kolakowski lengyel filozófust idézte, aki a szocializmusról szóló 1957-es előadását a tárgy negáltjának 30 perces taglalásával kezdte (a szocializmus NEM cenzúra, munkatábor, megfélemlítés), majd a végén egy szuszra hozzátette: a szocializmus egy jó dolog!

A fáraó kussoljon

A múltkori piramisos vinnyogásból a következők sültek ki.

- Ryanair kavar, tehát a jegyárat visszaigényelhetem. De jó az nekem? 

- Adélka megnézi a Wizz árakat, eszébe jut, hogy még egyszer ellenőrizze a szerződéseit

- a Webcalendarban ott vigyorog egy háromnapos strasbourgi ajánlat az előző hétre

- villámgyors számítgatás, ez kétszer annyi pénzt jelent, ráadásul a repülőt és a szállást is ők fizetik

- széles vigyorral Ryan jegy visszamond, Germanwings jegy foglal, SCIC-et szánva-bánva értesít, szerződés lemond

Apróbb változások a programban

Délelőtt

A: Szia, hát te mit keresel itt?
B: Én békésen ülök a másik épületben a nemzetközi kapcsolatok szakbizottságban, erre bejön C azzal, hogy ő itt volt veled, csak felhívták, hogy menjen át oda, ahol én vagyok. Úgy tíz perc alatt ki is derült, hogy helyettem, mert egy darabig mindkét helyen én voltam a programban, C meg sehol. De most már minden jó.
A: És most ki lesz itt német retúrral?
B: Nem német retúr lesz, mert a D beteget jelentett, hanem francia, jön még az E.

 

Délután

A nap, amikor kimondtam a Parlamentben, hogy rákfene

Lehet valami (a költségcsökkentésen túl) abban, hogy régebben 100, mostanában 250 munkanap után "tapasztalt" tolmácsnak számít az ember, illetve attól függ, honnan nézzük, előtte számít kezdőnek. 100 nap után határozottan úgy éreztem, hogy hirtelen megtanultam franciául, továbbá előfordult, hogy egy váratlanul beficcenő, sehogy sem odaillő rövidítésről, mondjuk hogy OPC, beugrott, hogy három hónapja előkerült egy ülésen, és magyarul úgy mondjuk, hogy BMT (kitalált, de életszerű példa). Nemrég volt a 250.

Csak hogy legyen itt valami addig is, amíg történik

Kívül nyugalom van ugyan, de belül hatalmas dolgok dőlnek el. Még 3 nap van hátra a vizsgáig, gyakorlok is, megy is, néha akadok meg olyan szavakon, amiket tudok, csak nem hiszem el magamról (tapeworm), olyanokon, amiket tényleg nem tudok (roe deer), meg olyanokon, amikkel csak a J szívat (kukoricagóré, hát létezik erre angol kifejezés?). Máskülönben teljesen nyugodt vagyok, egyrészt az esélytelenek nyugalma miatt, másrészt meg a héten kiderült, hogy az angoltudásom a vizsgabizottság viszonylag kis százalékát fogja lekötni.

Szokásos strasbourgi szenvedés

Asszem, ebből a napból már most elegem van. Tegnap vettem jegyet a 8:03-kor induló vonatra, erre nem működött a pályaudvaron a jegykiadó, be kellett állni a droidokhoz a sorba, aztán közölték, hogy 8:03-as vonat nincs, csak 8:18-as, ja és nem Párizsba, hanem Marseille-be. Kétszer kérdeztem rá, hogy de tuti megáll-e ott, ahol nekem át kell szállni (azon az apróságon, hogy ők Roissyként emlegetik a mindenhol Charles de Gaulle-ként feltüntetett megállót, már nem is akadunk fenn). Kicsit már bizalmatlan vagyok az ilyen egyenruhás népekkel szemben.

Oldalak

Feliratkozás RSS - meló csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio