kép

Rock Hard Times

Címkék: 

Rájöttem, hogy én eddig el voltam tévedve. Egy kisebb, kulturista kitérő után végre odakerültem, ahogyan én Balit elképzeltem, ez a hely pedig Kuta. A mensás találkozóktól pedig kár félni, mindig és mindenütt ugyanolyanok. 

Nyoman először a boltjába vitt el, ahol délután elvileg már folytatta is a faragást, aztán Batubulanba, ahova a turistákat szállítják busszal, barong és kris táncokat nézni. Utóbbi régi jó ismerősöm, az előbbiről műveletlen lévén annyit tudtam, hogy azt kötelező megnézni. 

Nem dugul be

Címkék: 

Borzasztó fullos egy nap volt! Nyomannal egész jól összeszoktunk: én értem az ő angolját, ő meg már nem vihog máson, mint hogy én nem "ya"-t mondok, hanem "yes"-t. Ez már a Beépített szépségben is nagy poén volt, hát elnézem neki. Az már extra volt a részéről, hogy nem az agyonreklámozott tarói elefántparkba vitt, hanem a Carang Sari-i Elephant Campbe, amit a Tripadvisorról néztem ki, neki meg fel kellett hívnia egy másik sofőrt, hogy az hol van.

Re:barbara

Címkék: 

Ma egészen átértékeltem Balit. Mondjuk ez így hülyeség, hogy én, a hülyenyugati, jogosult lennék bármit is értékelni rajta, de talán kicsit jobban megértettem. Erre fizettem be ugyanis. Van egy "Eco Cycling Tour", ami azt ígéri, hogy az igazi Balit nézheted meg. Hát, eléggé összejött, de túlságosan is hasonlított a mensás biciklitúrákhoz vidéken.

Majomparádé

Címkék: 
Ma amolyan nyaralós napot tartottam. Egyedül elég nehézkes, de gondoskodtam társaságról: délelőtt elmentem piacra, délután meg a Majomerdőbe.A vásárlást is jól megbonyolítottam magamnak: céljaim voltak. Szarong és derékra való sál nyilván, hogy beengedjenek a templomokba, cuki lakberendezési tárgyak nyilván, fűszerek nyilván, meg a holnapi biciklitúrán elvárás a sportcipő, de legalább egy jó szandál, gondolom a nadrág, és a hátizsák. (Hihi, nem tudják ezek, hogyan szoktam én biciklizni.) A szandál volt a nehezebb ügy, de azt legalább találtam.

Az ország, ahol a taxi inti le az utast

Címkék: 

Minden lépésnél érezni Ázsiát. Az első fél órában túltelítődött az összes érzékszervem a taxit átható masszív curryillattal, a rádióban indonézül csicsergő bemondók hangjával meg a tökegyformának tűnő zenékkel, amitől végül az Ubudba vezető út nagy részét átaludtam, bármennyire is kíváncsi voltak az út mentén elsuhanó látványosságokra.

Greenwich, parkolódokk

Címkék: 

Kezdenek összeállni a dolgok... a hangok legalábbis szavakká csúcsosodtak, a szavak mondatokká kunkorodtak, azokba pedig intonáció csavarodott, mint haj az őszbe (vagy ősz a hajba?). Kezdek úgy hangzani magamnak, mint aki angolul beszél. És a tanár egy klassz ötletet is adott: mégse kutyagoljak el egészen Greenwichig, menjek inkább hajóval. Jobban mondva Thames Clipperrel. Ez egy kis menetrendszerinti katamarán, ami a nyílt vízen (értsd: ahol nem kell minden oszlopnál megállni) egész szépen felgyorsul, ráadásul ingyen wifit is adnak mellé.

 

Tate nélkül :)

Kezdenek véglegesen összefolyni a napok és a magánhangzók, de már minden szótagban rejtőzik egy-egy időzített bomba, amire csak a kimondás pillanatában ébredek rá. Esetleg több is rejtőzik, mint például a ma először megkapargatott diftongusokban. Az egyszerűen tűnő "borrow" szóban például 3, azaz három olyan hang van, amit ma tanultam meg rendesen kimondani, és ezek között olyan sebességgel kéne váltani, hogy a hallgatóság ne tartson retardáltnak.

Oldalak

Feliratkozás RSS - kép csatornájára
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio