Hosszú bejegyzés a nyárról

Megint az volt, hogy már túl sok minden történt ahhoz, hogy értelmesen leírjam.

Az idei nyár nagyjából elment a MY-Camp előkészületeivel, magával a táborral, aztán a maradványok összekaparásával. Maradvány alatt értem saját magamat és a párkapcsolatomat. A dán Juan valamiért zokon vette, hogy viszonylag defaultnak tekintettem, hogy ha kell, akkor segít. Nem biztos, hogy már tudatosult benne, hogy ha én valakivel jóban vagyok (és ez magában foglalja a pasimat is), akkor csak olyan van, hogy az erőforrásaink. Az ő kocsija, az én hajóm. Érdekes módon, kivéve a pénzt, azt nagyon külön tartjuk, és vigyázunk rá, hogy egyenlően hívjuk meg egymást dolgokra. No meg ez olyankor is jól jön, amikor nekem azon a kártyámon, amivel lehet az interneten vásárolni, pont nincs elég pénz egy új telefonra vagy egy Budapest-Helsinki retúrra. 

Aki eljön egy ilyen MY-Campre, annak javarészt fogalma sincs, hogy mennyi meló van mögötte, ki csinálja ezt, és ha ő szeretne csinálni hasonlót, akkor mire számítson. Nekem például most már van hozzávetőleges fogalmam egy hadsereg élelmezéséről, és beleláttam az emberi (vagy legalábbis a neurotikus mensás) lélek legmélyebb bugyraiba. Maradjunk annyiban, hogy az autómba belefér 26 tálca sör, és akkor még nincs tele. A rendőrök csak egyszer jöttek, szerencsére, akkor se a zaj miatt. Az meg egészen szürreális volt, hogy éppen a jelmezes buli közepén, és a szervezőcsapat egy része tógában, bokájára szigszalagozott Red Bullokkal lézengett (Hermésznek öltözött a szentem), a másik része konkrétan Hádésznak volt kifestve.

Volt egy hűtőkocsink, ezt úgy kell elképzelni, hogy mentőautó méret, és 12 csurig telt metrós bevásárlókocsi tartalma, na azzal úgy harmadig volt tele. A dán Juan vezette és átkozódott, mert csak a raktérben volt hűtés, elöl nem. Ez be volt dugva az udvaron és ebből pakoltuk ki, ami éppen kellett. Na, a buli után ez maradt ott arra, hogy mindent (értsd, egy 400 literes fagyasztóládát, ipari mennyiségű ikeás párnát és pokrócot, lámpákat, kaját stb. elszállítsunk Öcsiékhez egy faluval odébb. Ezt nagyjából tízszer annyi idő alatt abszolváltuk, mint ahogy az normális lett volna, mert annyira ki voltunk már fáradva, és persze a több napnyi eső után ekkor lett ötven fok.

Miután visszamásztunk Pestre, a dán Juan elpárolgott Barcelonába az európai mensás találkozóra, amin én furtonfurt megsértődtem, mert merészelte jól érezni magát. Végig nem voltam biztos benne, hogy lett volna-e keresnivalóm ott, magamtól már évek óta nem jártam. Azt mondjuk nem bánom, hogy el tudtam kerülni a dán Juan exnejével való találkozást, bár már többször kifejezte, mennyire szeretne megismerni.

A Szigetet idén boldogan hagytam ki, viszont elugrottunk Horvátországba, tengerezni, kempingezni meg kézműves sörözni Zágrábban. Egy búvárkodás is beficcent. Most merültem először oktató nélkül, ami nem is lett volna baj, csakhogy egy olyan fickóval párosítottak össze, akinek hozzám hasonlóan 12 merülése volt, az azért nem valami sok. Szerencsésen túléltük azért. Mostanában igyekszem az utazásaimba beleépíteni a búvárkodást is, mert különben sose szerzem meg a tapasztalatot, ami ahhoz kell, hogy célzottan búvártúrákra menjek.

Szeptemberben még Brüsszelben is találtam egy búvárpartnert (aki persze mensás is), és merültünk egyet a világ immár második legmélyebb medencéjében. Itt sikerült összeszednem egy megfázást, ami az álmoskönyv szerint nem jó a nyomáskiegyenlítés szempontjából. Szenvedtem, mint kutya a hurokban, de a végére csak sikerült, 29 méter mélyen a fülem beleegyezett, hogy akkor most búvárkodunk. 

Közben beindult a meló is, a kultusz közben már Roberto kolléga nélkül is ketyeg tovább. Ő épp csak annyira szétszórt, hogy júniusban autót felejtett el bérelni, most pedig repjegyet nem foglalt, de okosan megoldottuk.

Időnként csinálom ezeket a filmeket, de mostanra eljutottam odáig, hogy ez hobbinak szép, de hosszú távon nem lesz belőle megélhetés, hogy távmunkában lógathassam a lábamat egy ringatózó hajóról a Karib-tengeren, úgyhogy olyasmire kell fordítanom az időmet, ami hozzásegít ehhez. Már egy ideje szemezek a freecodecamppel, most viszont tényleg az lesz, hogy prioritásként fogom kezelni. Az ősz tematikája: akrojóga, gitár, webprogramozás.  

 

Szerinted?

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio