Gazdag multimédiás tartalom

Ide már szinte hazajárunk, bár a sátrazás nekem viszonylag új élmény. Külföldi ismerősöket szoktam azzal elképeszteni, hogy én a Szigettől 10 percre nőttem fel (biciklivel), ezért amíg a leonbergi tavaly elő nem állt azzal a bolond ötletével, hogy ő a teljes fesztiválérzést át akarja élni, porral, zuhanyzós sorban állással, dögmeleggel, 800 forintos kávéval, nekem eszembe nem jutott volna, hogy ne Jóanyámnál aludjak. Idén sikerült mindenkit megdöbbenteni azzal, hogy kedvesem is inkább a légkondira, sörrel és lecsóval jótékonyan megtöltött hűtőre és korlátlan zuhanyra voksolt. Szóval Ozora után a kedvenc fesztiválunk:

No meg én botrányosan műveletlen vagyok zeneileg, ezért várni csak a kedvenceim (Irie, Kiscsillag, PASO) meg a nagyágyúk (Major Lazer, Avicii, Ellie Goulding, Kasabian) koncertjeit vártam. Az előbbiek nem okoztak csalódást, meg egyszer a nagyszínpad mellett sétálgatva meghallottam, hogy "régóta súgják a fák meg a kabócák", és el voltam veszve, vinnyogva vonszoltam mit sem sejtő kedvesemet Quimbyre, egyenesen a közönséget átlósan permetező páracső alá. És a végén volt Magam adom...

A nagykoncertek kissé csalódást okoztak, illetve Ellie Goulding nagyot, mert akkorát playbackelt, hogy én szégyelltem magam. Pedig amúgy kedves, görbe orrú brit lánynak tűnik. Major Lazert is kellemesebb volt mondjuk a VIP-ből, vagy még inkább a Fröccskertből hallgatni, mint a megvadult közönségből. Avicii-t az mentette meg számunkra, hogy a kamasz lánya által azonnal faképél hagyott, kedves mensás ismerősnél diagnosztizáltam, hogy nem elég részeg, és elkezdtünk pálinkázni. Érdekes fotókra csodálkoztunk rá másnap. A színpadból mindenesetre ennyit láttunk.

Mint minden évben, most is volt pár meglepetés. Bajusz tagtárs megjelenése például. Ő egy teljesen szolid fazon (a Kiscsillag ideális hallgatósága lenne, Lovasi közvéleménykutatást csinált, hogy ki közgazdász, ki jogász, na és ki mindkettő, és nem kevés kezet tettek fel), de minden alkalommal arról számol be, hogy az előző este nagyon berúgott. Viszont keni-vágja a legfurább mauritániai együtteseket és az A38 sátor összes fellépőjét (vagy csak meghallgatja a Sziget alkalmazásban, ahogy rendes fesztiválozóhoz illik?)

Ez például a Nero volt, amire ő cipelt el éjjel fél 2-kor, két nagyon hangos dj és egy szenvtelen, szőke lány, meg dög nagy kivetítők adták a show-t. Füldugó nélkül esélytelen lettem volna, így is a szegycsontomban remegett a basszus.

Egy másik meglepetés Hermionénak köszönhető, a világzenei színpadnál találkoztunk, ahol négy ukrán kucsmás ülve is olyan partit csinált, hogy egy pillanatra a heti letargiámról is elfeledkeztem*.

Ő a Dakhabrakha egyik tagja. Hallgassátok meg!

Idén végre nem kellett a Mensa-sátorban keccsölnöm (részint mert nem is volt Mensa-sátor, részint meg mert megvettem a jegyet, mint az állatok, de nyugi, ilyen többet nem lesz, a jövőre nézve felfedeztem egy új lehetőséget), és eljutottam a kézműves zónába. Tejesdobozból csináltunk pénztárcát, és komolyan fontolgatom, hogy kicsit továbbfejlesztve ténylegesen hordani is fogom, mert a kalózoktól kapott, szuper tágas és tökéletes eloszlású (forintzseb, eurózseb, forintaprózseb, euróaprózseb, plusz kb. 500 kártyahely) Carpisa tárcám külsejére már megjegyzéseket tesznek, hát akkor nesze Tetrapak. Szóval ez jó volt. És egy-két cirkuszos előadást is sikerült elcsípnünk.

Lúdbőr. És ezek után ránk húztak egy buborékot.

Az öltözékükből ítélve azt hiszem, ez valami angyal-ördög sztori lehetett, de mi csak töredékét kaptuk a Wayra című előadásuknak. Akik középen álltak, rendes zuhanyt is kaptak.

Meg hát voltak random elemek is.

 

Cigányprímások! Azt sajnos nem láttam, milyen hetijegyük van.

Ezt meg én írtam oda a Malomkő pultjára, mert tényleg árultak VBK-t.

 

Ez a facsoport azt mondja, hogy YII.

Kicsit felemás volt ez a hét, a meleg miatt sokszor teljesen élhetetlen volt a Sziget, meg ugye végig ott volt a háttérben a szorongás, amit ezúton is köszönök a leleteket jelmagyarázat és kérdezés lehetősége nélkül kibocsátó orvostársadalomnak, de azért van, ami mindig beragyogja, és megdobogtatja, és kockacukor.

 

Ezek meg azért fújnak közös mikrofonba, mert a szaxofonszóló elején bekrepált a másik. Az ilyen bakik különböztetik meg a világzenei meg a Petőfi színpadot a nagyszínpados playbacktől. Kicsisárgasavanyú.

 

*Nagyon rossz időzítés fesztivál után menni vérvételre, ezt most mindenkinek mondom. Öt napig görcsben volt a gyomrom az idegességtől, miközben a cukorbetegség és a májsorvadás összes tünetét produkáltam, aztán ma reggel kiderült, hogy kutya bajom.

Szerinted?

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio