A német és francia vasutakról

Egy közlekedési szempontból halmozottan hátrányos hétvége után a következőket tudom elmondani a német, illetve francia államvasutakról:

- kölcsönösen szivatják egymás utasait azzal, hogy az államközi vonatokon tömegesen lefoglalják egymás országában a helyeket, aztán vonogatják a vállukat a náluk vásárolni óhajtóknak.

- de még ezt se egyféleképpen teszik. A német kolléganő például a stuttgarti reptéren közli, hogy másodosztályra már nincs hely, az elsőre van, a kártyámat nem fogadja el, majd sértődötten kikéri magának, ne már hogy nem tudok neki adni még egy percet, hogy lezongorázza a teljes foglalást elölről, hátha a rendszerrel csoda történik és eszi majd a Mastercardot (50 méterrel odébb az automata érdekes módon a Maestrót is elfogadta...). A francia kolléga pedig homlokráncolva tájékoztat, hogy arra a vonatra már nincs foglalás, a következőre sincs, egyáltalán az egész napra nincs, hogy képzelem, hogy Nagycsütörtökön jut eszembe, hogy aznap Rostockban akarok gin-tonikozni a barátommal, és bátorkodó kérdésemre, miszerint foglalás nélkül, a lépcsőn ülve esetleg... kategorikusan kijelenti, hogy a németeknél márpedig olyat nem lehet (a Deutsche Bahn weboldala érdekes módon kiadta a jegyet foglalás nélkül, gondolom, olyan logika mentén, hogy attól még, hogy Gipsz Jakab kifizette a 63-as széket Offenburg és Göttingen között, miért ne jöhetne Kovács Géza is, elvégre a jegyet ő is megveszi, aztán legfeljebb áll, vagy ha Gipsz Jakab meggondolja magát, akkor mindhárom fél ülhet, csak K.G. a 63-as széken, G.J. otthon a fotelban, a DB pedig a pénzükön). 

- ha a vonat késik, és nem érjük el a csatlakozást, a francia kalauz azt közli szolgálatkészen, hogy a pályaudvaron melyik bódéban adják ki az igazolást a kártérítés igényléséhez (ami nagyon fontos információ, de leginkább majd akkor fog érdekelni, amikor a célállomáson kortyolgatom a fent említett gin-tonikot), a német kalauz pedig azt mondja be két nyelven, hogy a csatlakozó vonatok megvárnak, és bár így alkalmasint az egész ország közlekedése borul, de Adélka mégis a leonbergivel töltheti az estét. Ami ugye egy nappal 9 órás, 3 átszállásos, éjjel 15 órás, 6 átszállásos út esetében nem elhanyagolható. 

- problémák persze mindenütt akadnak, de míg az a legjobb helyeken (például Magyarországon) is előfordul, hogy a publikált menetrenddel ellentétben síri csönd és hullaszag fogadja az embert egy reptéri (tehát időben viszonylag kevéssé engedékeny) busz végállomásán, a másik busz sofőrje pedig a "tetszik tudni, jön a busz?" kérdésre azzal válaszol, hogy "remélem", na az csak a németeknek jut ilyenkor eszébe, hogy a rögtönzött telekocsik utasai e-mail címet cseréljenek a busztársaságtól kicsikarandó kártérítés igazságos megosztása érdekében. 

Szerinted?

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio