Pszinapszisaink

Szóval a hétvégén nagyon mélymerülés volt már megint. Egyébként a barátok a legjobb terapeuták, és a falka kívülről egy nagyon gáz társaságnak tűnhet.

Senki nem tudja általában, mi az a Pszinapszis, én is csak azért, mert annak idején Auriale félig megőrült miatta minden évben (bár ő akármit csinál, félig beleőrül, talán ezért is tanult pszichológiát). De idén már a Mensa is képviseltette magát, én meg kihasználtam, hogy pont itthon vagyok. Olyan élmény az egész, mint egy fesztivál: tök ingyen eléd szórnak mindenfélét, amibe 1) bele se ütköznél amúgy, 2) súlyos pénzekbe kerül, és nem próbálnád ki, ha nem vagy benne biztos, hogy beválik. Bár nem lettem a pszichoterápia lelkes híve, egészen elgondolkoztató volt, hogy talán ez is úgy működik, mint ahogy a hívők mondják az egyházakról: a papok lehetnek hülyék, sőt akár rossz emberek is, a módszer attól még eléri a célját. 

Például mindjárt pénteken beiratkoztam egy pszichodráma műhelyre (ezek eddig elkerültek, egész egyszerűen sajnáltam rá az időt, annyi érdekesebb előadás volt, mint hogy az egész délutánt ezzel töltsem), ahol a tenyeres-talpas, középkorú műhelyvezető azzal indított, hogy "csücsüljek már át egy másik székre". Ebben a mondatban több olyan elem is van, amitől nememet és fajomat meghazudtolóan dühöngő bikává vagyok képes változni, de ezek után a mozgás-festés-drámázás egészen jó volt. 

Aztán volt pár érdekes dolog, mondjuk arról, hogy a túlsúlyosak sokkal könnyebben és sokkal boldogabb párkapcsolatokat tudnak létesíteni, mint az anorexiások, meg hogy mi mindent okozhat a férfiak kedvenc hobbija. De amire a legjobban készültem (persze azért nem olyan nagyon, hátha nem férek be a csoportba), az a transztánc volt. Ez egy olyan megoldás, hogy bekötött szemmel, sötétben kell törzsi (leginkább dob-) zenére... létezni. Másfél óra hipp-hopp elröppent, az egész napos lázas-gyenge-undorkás állapotom elfelejtve, és meglepő módon több felismerésem is támadt. Már leginkább az, hogy amit én egy átlag fesztivál során meg szoktam élni, azt a pszichológia transznak nevezi. 

És még a barátaim dicséretét szeretném zengeni, ugyanis a falkával úgy döntöttünk, nem tülekszünk, hogy egy zsúfolt, levegőtlen teremben szorongva hallgathassuk közvetítésben Zimbardót, amint a magyar hétköznapi hősökről beszél (még nincsenek, még meg kell találni őket), hanem eltekerünk NC-ékhez, mint a régi szép időkben. Ebből aztán orbitális lelazulásos debriefing lett az elmúlt hónapok párkapcsolati fejleményeit illetően (bár mondjuk pont a házigazdáéknál nem történt semmi, Hermione azért hazaszólt urának, hogy ne maradjon elöl semmi), és egy idő meg a választási eredmények után megkergültünk.

Először abból lett vinnyogásos röhögés, ami a "születéssel kapcsolatos"-ra rímel, és too much information, aztán kifelé menet megemlítettem, hogy a leonbergi hogy utálja nálam a csengőgombbal jelzett villanykapcsolókat a lépcsőházban.

- Ha még legalább fordítva lenne, és a csengőket meg lámpagombbal jeleznék!
- Ez az ellenség megtévesztése.
- Ja, jön az ellenség, és mindenhova jól becsönget.

Szerinted?

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio