Szokásos strasbourgi szenvedés

Asszem, ebből a napból már most elegem van. Tegnap vettem jegyet a 8:03-kor induló vonatra, erre nem működött a pályaudvaron a jegykiadó, be kellett állni a droidokhoz a sorba, aztán közölték, hogy 8:03-as vonat nincs, csak 8:18-as, ja és nem Párizsba, hanem Marseille-be. Kétszer kérdeztem rá, hogy de tuti megáll-e ott, ahol nekem át kell szállni (azon az apróságon, hogy ők Roissyként emlegetik a mindenhol Charles de Gaulle-ként feltüntetett megállót, már nem is akadunk fenn). Kicsit már bizalmatlan vagyok az ilyen egyenruhás népekkel szemben.

Lille-ben behadarták, hogy aki Strasbourgba akar menni, az szálljon át egy másik vonatra (ami mellesleg Bordeaux-St-Jean-ba megy). Amennyire én ismerem Francia- (vagy akármelyik) ország földrajzát, kész csoda, hogy még sose kötöttem ki Portugáliában. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nekem az egy stressz, hogy ülök egy vonaton, és nem villog a látóteremben egy tábla, amin kétpercenként megnézhetném, hogy még mindig oda megy, ahova kell neki.

Szóval mondhatni önhibámon kívül odaértem mégis, aztán a pályaudvarról el akartam hozni egy bérbringát. Múltkor jó izmos fémkosarasat adtak, amiből ugyan kipotyognak a kisebb tárgyak, amiket általában szállítani szoktam, viszont gondoltam, hogy az utazótáskának jó lesz. Erre előhoz a fazon egy műanyagkosarast, amibe még a retikülöm se fér bele. Itt kezdtem el azt érezni, hogy az októberi második plenárisra kifejezetten azért volt szükség, mert Strasbourg városának az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében elidegeníthetetlen joga évente 10 alkalommal lehúzni a parlament teljes személyzetét. Amennyiért a biciklit el tudtam volna hozni, annyiból két plenárisra elég villamosjegyet tudtam venni.

Aztán nem volt kedvem a harmadik villamosra is átszállni, meg onnan, ahova a második vitt, már látótávolságban van az épület. Persze az egészet meg kellett végül kerülni, de hát miért is építenének egy 5 méter széles csatornára olyan hidat, amin a pórnép is áthaladhat. Bekommandóztam a menzára (legkedvesebb kollégám harmadik nézésre vett észre, mégis jó valamire a gyufafejszínű haj), csipegettem valamit abból, ami még maradt, aztán beültem tartalékba, mert ugye a "rugalmasságom"* jutalmául kivettek a tényleges ülésekről, ahol legalább dolgozni lehetett volna.

Ja és most hívtak a booking.com-ról, hogy a szálloda van olyan kedves, és tartja nekem a szobát. Hát legalább ez.

 

*Hétfőre nem volt szerződésem, de ugye kedden már reggel 9-től hadrendbe kell állni, tehát mindenképpen hétfőn utaztam volna. A (lemondhatatlanulazonnallevesszükapénzt) szállodát is így foglaltam. Erre pár hete kapok egy ajánlatot hétfőre Brüsszelbe. Mifene, mondom, és már épp lemondtam volna, amikor megláttam a nevem az ülés tolmácsai között. Ennek a fele se tréfa, ráadásul fel is hívtak, hogy ugyan vállaljam már el, kivesznek a kedd délelőtti strasbourgi munkából. Üsse kavics, gondoltam, ha a hétfői szállodát nekem kell fizetnem, még azzal is jobban jövök ki összességében. De azért mégis fáj. Persze egy szót se szóljak azok után, hogy a múltkor benyújtottam egy költségigénylést Strasbourg-Warnemünde-Brüsszel útvonalra, és senkinek szeme se rebbent...

Szerinted?

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
A jogokat megtartjuk magunknak Lelke: Raya • Külcsín: Studio1 • Hálótárs: Netstudio